Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Baj Gabriella: A területhasználat átalakulása
A területhasználat átalakulása 203 A szlovákiaiak ingatlanvásárlási kedve nemcsak Rajkára, hanem a szomszédos Bezenyére is átgyűrűzött. A pozsonyiak által megvásárolt ingatlanok száma itt is egyre nő, annak ellenére, hogy a helyi polgármester inkább akadályozza, mint segíti az újabb házvásárlásokat a termőföldtörvény megengedő paragrafusai ellenére. Bezenye esetében azonban nemcsak a polgármester fogja vissza a folyamatot, hanem a magas árak mellett a szűk családiház-kínálat is. A helyben működő ingatlanügynökségek szerint az árakat két tényező határozza meg: a Pozsonytól való távolság és az adott település ingatlankínálata. Csak azok a települések tudnak versenybe szállni a házat vagy telket vásárolni szándékozó pozsonyiakért, amelyek bővíteni tudják választékukat. Az önkormányzatoknak területhasznosítási politikájukat, rendezési terveiket úgy kell alakítaniuk, hogy kiszolgálják az ott lakók és az érkezők igényeit. Ez a tervezési és megvalósítási folyamat pedig hosszadalmas. A rendezési terv elfogadásától a telkek kialakításáig több év is eltelhet. Rajkán a lakások, lakóházak értéke magas, a kínálat most ismét növekszik. Mosonmagyaróváron változatosan alakulnak az eladási árak, miközben a kínálat igen széles. Hegyeshalmon sok családi házat kínálnak eladásra mérsékelt árak mellett, ahogy Levélen is. Dunakilitin már magasabb árakkal és közepes kínálattal lehet találkozni, míg Dunaszigeten olcsóbb és drágább ingatlanok is előfordulnak. Mosonszolnok, Újrónafő, Máriakálnok, Halászi és Kimle esetében ma lényegesen alacsonyabb árakat találunk a lakóházak piacán, de előrejelzések szerint ezeken a településeken is várható a mintegy 20%-os drágulás. 3.3. Pozsony magyarországi szuburbán térségének legkedveltebb települései Slavik és Kurta Pozsony szuburbanizációjáról szóló tanulmányában 2007-ben a főváros szatellit városaként hat települést nevez meg, ezek Malacka, Bazin, Modor, Szentgyörgy, Szene és Somorja. E szatellit városokban egyszerre lakossági és üzleti szuburbanizáció is folyik, nemcsak családi házak épülnek, hanem lakónegyedek is. A koncepció előrejelzései szerint Pozsony egyre terjeszkedő szuburbán területének hatására drasztikus, akár 60%-os népességnövekedés is lehet az érintett településeken. A szlovák főváros agglomerációját vizsgáló korábbi kutatások és a 2007-ig tapasztalt jelenségek alapján az alábbi szuburbanizációs trendeket jelezték előre:- a lakossági szuburbanizációs folyamatok nemcsak egy-két területen (mozaikszerűen), hanem egy földrajzilag egybefüggő területen mennek végbe- az attraktiv szuburbanizációs területeken jelentősen megnövekedik a népesség- etnikai népességváltozás megy végbe a szlovákok javára- folytatódnak a szuburbanizációs folyamatok, amelyek átgyűrűznek a határ túloldalára. 2007 és 2008 között már tisztán látszódtak a Pozsony szuburbán térség határainak szélei Magyarország területén. A következőkben azt a két települést mutatjuk be, ahol a legmagasabb a szlovák állampolgárok általi ingatlanszerzés a megyében. A fejezet célja, hogy megvizsgálja, a pozsonyiak beköltözése, a pozsonyi szuburbanizáció milyen változásokat eredményezett a területfelhasználásban Rajkán és Dunakilitin. Mindkét település esetében egyaránt kimutatható, sőt szemmel látható, hogy a beköltözések új telekkialakításokra, építkezésekre és közművek kiépítésére sarkallták a helyi önkormányzatokat. A lakásállomány és az újonnan épített lakások számának változását (3. táblázat) és a megyében történt szlovák tulajdonszerzések táblázatát (4. táblázat) összevetve, jól kirajzolódik, hogy a szlovákok ingatlanvásárlásai nyomán az érintett településeken új lakások tömeges építése kezdődött meg.
