Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Baj Gabriella: A területhasználat átalakulása
A területhasználat átalakulása 201 3. Külföldi állampolgárok ingatlanszerzése Magyarországon 3.1. Törvényi szabályozás Mivel a tanulmányban kizárólag szlovák, vagyis tagállami állampolgárok tulajdonszerzését vizsgálom, a továbbiakban könnyítés céljából a külföldi állampolgár megnevezés alatt tagállami jogállást értek. Nem térek ki a nem tagállami állampolgárokra vonatkozó szabályok ismertetésére. A legfontosabb jogforrás a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.), amely az alapvető fogalmakat, szabályokat határozza meg a külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozóan. Az ingatlanok alapvetően két nagy csoportra oszthatók: termőföldekre, illetve termőföldnek nem minősülő ingatlanokra. A 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szabályozza a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy magánszemély általi ingatlanszerzését. Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére, eltérve az EK-Szerződés 56. cikkében rögzített tőkemozgás szabadságától, Magyarország a 2003. évi csatlakozási okmány alapján, a csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül, az átmeneti mentesség (moratórium) ideje alatt (a továbbiakban: az átmeneti időszak) fenntarthatta a termőföldnek nem minősülő ingatlanok megszerzésére vonatkozó, ezen okmány aláírásának időpontjában hatályos szabályaiban foglalt korlátozásokat. Ezen időszak a 2004. május 1-től 2009. május 1-ig terjedő időszak volt. Ajogalkotók ezzel további öt évvel hosszabbították meg a külföldiek ingatlanvásárlásának engedélykötelességét. Tehát a csatlakozás előtti szabályok további öt évig még hatályosak maradtak (a moratórium átmeneti szakasza): Ha a külföldi állampolgár másodlagos lakóhelyként vásárolja meg az ingatlant, akkor az ingatlanszerzőt engedélyeztetési kötelezettség illeti meg. Amennyiben életvitelszerűen egy magyarországi településen kíván letelepedni, akkor csak nyilatkoznia kell az illetékes földhivatal felé a tulajdonszerzésről. Az EU-csatlakozás után ingatlanvásárláshoz már semmilyen esetben sem kell engedélyt kérniük az EU állampolgárainak, csak bejelentési kötelezettség terheli őket. A Tft. 3. § a) pontja szerint termőföldnek minősül az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlannyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, rét, legelő, nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván. A jelenlegi szabályozások lehetővé teszik, hogy ha egy tagállami állampolgár három éven keresztül életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytat termőterületén, akkor tulajdonjogot szerezhet ingatlana felett. A csatlakozást követő átmeneti időszakra, a külföldiekre vonatkozó egységes szabályok helyett, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.) 2004. évi XXXVI. törvénnyel végrehajtott módosításának eredményeként, speciális rendelkezések kerültek megállapításra az Európai Unió 27 tagállamának (természetes és jogi személy) állampolgárára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (Izland, Liechtenstein, Norvégia) állampolgáraira és a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső Svájc állampolgáraira (a továbbiakban: tagállami állampolgár) nézve a termőföldnek nem minősülő ingatlanok megszerzésére vonatkozóan. A magyar állam a termőföld esetében hosszabb moratóriumi időszakot szabott meg, ami 2011. május 1-jén jár le. A türelmi idő lejárta után a tagállami állampolgárok termőföld vásárlása elől minden akadály elhárul, csak bejelentési kötelezettség terheli a vásárlót. A magyar kormány azonban kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz a külföldiek termőföldszerzésére vonatkozó moratórium időszakának plusz három éves meghosszabbítására. A három éves haladék lejárata után viszont már nincs lehetőség újabb hosszabbításra. Mind a termőföld és a nem termőföldnek minősülő ingatlan vásárlásakor azonban bizonyos engedélyek kikéréséhez fel kell keresni a helyi polgármesteri hivatalt (a különböző rákötési kérelmekhez például a polgármester engedélye szükséges).
