Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lelkes Gábor: A régió gazdasága
190 Lelkes Gábor 5. Humán erőforrás Egy régió gazdaságának állapotát döntő mértékben befolyásolja humán erőforrásának állapota, mely a gazdasági fejlődés egyik meghatározó tényezője. A vizsgált régió humán erőforrásának mutatói viszonylag kedvezőek, bár a szlovákiai oldalon a vidéki falvak magyar nemzetiségű populációjának a képzettségi szintje elmarad a szlovákiai átlagtól, ami a szlovákiai magyar közösség sajátossága, s amit elsősorban a korszerkezet (az idősebb korosztályok magas aránya), a nyelvi akadályok (a felsőfokú oktatási intézmények oktatási nyelve 2004 előtt - az első magyar nyelvű felsőoktatási intézmény megalapításáig - szlovák volt) és a rurális életkömyezet magyaráznak. Az elmúlt tíz évben azonban a szóban forgó falvak humán erőforrásának szintjében lényeges javulás figyelhető meg, a szuburbanizáció révén csökkent az eltérés az agglomerációs gyűrű többi részével szemben (a megtelepedők jelentős része magasan képzett, illetve a helybeli fiatalok számára is elérhetővé vált a magyar nyelvű felsőoktatásban való részvétel). Napjainkban az egész életen át tartó tanulás az egyén, a gazdaság és a társadalom szempontjából is döntő jelentőségű tényező, az egyszer megtanult dolgok már nem elegendőek egy életre: a régiók versenyképessége s a technológiai és társadalmi fejlődés megváltozott körülményei miatt elengedhetetlen, hogy az ott lakók állandóan továbbképezzék magukat. Meghatározó versenyképességi elemként jelenik meg a tudás és tanulásképesség (Enyedi 2000). E fejlődési faktor tekintetében a vizsgált térség pozíciója kedvezőnek mondható, ugyanis a régióban - illetve annak közvetlen szomszédságában - sok oktatási intézmény kínál felnőttoktatási programokat, amelyek iránt nagy az érdeklődés, s amelyek sikeres elvégzését követően az egyének boldogulása lényegesen könnyebb. A régióban a munkaerő képzése a földrajzi fekvés és a terület nagyságából adódóan jelentős mértékben a régió határain kívül történik (több rangos oktatási intézmény található a környező fővárosokban, nagyvárosokban), míg a régión belül a legjelentősebb oktatási intézmény a mosonmagyaróvári székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Éleliniszertudományi Kara, mely közel 200 éves múltra tekint vissza (Európa első, kisebb megszakításokkal folyamatosan működő agrár felsőoktatási tanintézete). A vizsgált szuburbán régió kedvező gazdasági helyzetét támasztja alá a terület viszonylag kedvező foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetképe. A magas foglalkoztatási szint több faktor együttes hatásának a következménye, részben a kedvező munkaerőpiaci klímával rendelkező városok közelsége (Pozsony, Mosonmagyaróvár, Győr, Bécs), részben pedig a régió lakosságának a munkához való hozzáállása, munkamorálja adja. A munkanélküliség tekintetében mind a régió szlovákiai oldala, mind a magyarországi oldal az országos átlagoktól kedvezőbb képet mutat, ugyanakkor az agglomerációs gyűrű e régiójában a legnagyobb a munkanélküliség (a Malacka, Modor és Szene irányában fekvő agglomerációs szektorok gazdaságilag fejlettebbek, ott több a munkavállalási lehetőség). A 2008-ban bekövetkezett gazdasági világválság következtében e régióban is romlottak a foglalkoztatási viszonyok. A gyárkapuk bezárása, továbbá a termelés csökkentése jelentős számú munkaerő elbocsátásához vezetett, 2008 őszétől megnövekedett a nyilvántartott álláskeresők száma, illetve a munkanélküliségi ráta. A leépítések az összes ágazatot sújtották, illetve sújtják, azonban a legtöbb elbocsátásra a régióban jelentős mennyiségű munkaerőt foglalkoztató autóiparban és elektrotechnikai iparban került sor. A munkanélküliek számát növelik továbbá a külföldi munkalehetőségek szűkülése miatt hazatérő munkások is, mely faktor különösen a szlovákiai oldalon érzékelhető, ahonnan az euró bevezetése, de főleg a gazdasági válság kirobbanása óta már nem olyan kifizetődő külföldön munkát vállalni, mint korábban.
