Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lelkes Gábor: A régió gazdasága
188 Lelkes Gábor Az elmúlt egy évtizedben a vizsgált régióban is megjelent a wellnessipar, amely iránt a lakosság körében egyre nagyobb az érdeklődés. Az új iparág szolgáltatásai (fitness klubok, wellness hotelek, szoláriumok, szaunák) a régió városaiban kivétel nélkül megtalálhatók, de pár vidéki településen is gyökeret vert ez az új iparág. A vendéglátóiparon belül a kávéházak, pubok, cukrászdák, éttermek kapacitása messze felülmúlja a helyi lakosság igényeit, amit a turizmus szerepe magyaráz (a régiót felkeresők száma évről évre növekszik, ahogy a települések turisztikai kínálata is dinamikusan bővül). A fentiekben tárgyalt szolgáltatások jövőjével kapcsolatosan fontos kiemelni, hogy a turizmus, a wellness- és a vendéglátóipar számára a régióban hatalmas lehetőség az ausztriai piac közelsége, ugyanis magas színvonal és szélesebb választék esetén a régió ezen szolgáltatásai iránt nagy érdeklődés várható (az osztrák vendégkör a magas színvonalú szolgáltatásokhoz és széles kínálathoz szokott hozzá, a fenti szolgáltatások versenyképességét nem lehet elérni csupán az olcsósággal). A személyi jellegű szolgáltatásokon belül kiemelkedő a szerepe az egyes egészségszolgáltatásoknak (pl. fogászat, nőgyógyászat, plasztikai sebészet), de a szépségipar - fodrászat, kozmetika - is jelentős szerepet játszik a régió szolgáltatási szférájában. A pénzügyi/banki szolgáltatások is jelentős fejlődésen mentek keresztül az utóbbi évtizedben. A régióban a hulladékkezelési szolgáltatások is magas színvonalúak, az egyik legjelentősebb szereplő ezen a téren -sa déli oldalon jelentős gazdasági sikereket könyvel el - a Rekultív Környezetvédelmi és Hulladékhasznosító Kft. (tevékenységi területe a települések szilárd-hulladékkezelésétől kezdve a biohulladékon át az újrahasznosítható hulladék begyűjtéséig és kezeléséig teljed). 4. VÁLLALKOZÁSOK Egy-egy régió gazdasági helyzetének értékelése alkalmával szót kell ejteni az ott tevékenykedő vállalkozások számáról és szerkezetéről, mely elemek a gazdasági fejődés mozgatórugói. Szlovákia és Magyarország uniós tagsága a vizsgált régióban tevékenykedő vállalkozások számának és szerkezetének dinamikus fejlődését idézte elő, az elmúlt hat évben - a gazdasági válság ellenére - a vállalkozási kedv növekvő tendenciát mutat, mind a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma, mind pedig az egyéni vállalkozások száma növekszik. A regisztrált vállalkozásoknak a vállalkozás nagysága szerinti megoszlása tekintetében a régió szlovákiai és magyarországi oldalán egyfonnán tapasztalható a mikro- és kisvállalkozások sajátos keletközép-európai jellemvonása, az önfoglalkoztatás, az alkalmazottak nélkül működő vállalkozások magas aránya (Lelkes 2008b). A legtöbb gazdasági szervezet és egyéni vállalkozás kereskedelmi tevékenységet folytat. A vállalkozások sűrűsége a szlovákiai oldalon magasabb, mint a határ déli oldalán (bár a vállalkozássürüség a magyarországi oldalon is meghaladja az országos átlagot), amire magyarázatul az szolgál, hogy a szlovákiai oldal közvetlenül az ország fővárosának szomszédságában van (a vállalkozások számának regionális megoszlását tekintve általánosan tapasztalható jelenség, hogy az országokon belül a vállalkozások terén átütő a fővárosok vezető szerepe, ott és a környező régiókban a legmagasabb a koncentráció). A régió vállalkozásbarát légkörét támasztja alá az a verseny is, amelyet első alkalommal a szlovákiai Kis- és Középvállalkozások Fejlesztésének Nemzeti Ügynöksége hirdetett meg 2009-ben, s amelyben a szlovákiai városok versenyeztek egymás közt abban, hogy mely város a legideálisabb a kis- és középvállalkozók számára. A versenyből országos szinten a szintén a pozsonyi agglomerációhoz tartozó Bazin
