Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)

Lelkes Gábor: A régió gazdasága

184 Lelkes Gábor 1. ábra. A Mosonmagyaróvári Ipari Logisztikai Üzleti Park földrajzi fekvése a Bécs-Buda­­pesl-Pozsony háromszögben Forrás: A www.milup.hu alapján saját szerkesztés A régió többi ipari-logisztikai parkja jóval kisebb méretű, a legjelentősebbek Dunaszerda­­helyen, Egyházkarcsán, Somorján, Nagylégen, Kisudvamokon vannak. Az első két park napja­inkban még csak logisztikai jelleggel bír, ipari termelés nem folyik bennük, míg az utóbbi háromban már megtelepedett vállalkozások működnek. Az ipari termelést végző parkok közül a legnagyobb a 12 hektáron elterülő somorjai, mely az olasz Vicenza Ipari Kamarával együtt­működve jött létre, s napjainkban már nyolc vállalat telepedett meg ezen a területen (gyártanak autóantennákat, villanymotorok kódoló berendezéseit stb.). 3. Tercier szektor A régióban az elmúlt tíz évben a tercier szektor robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, mely tercierizálódás elsősorban a szolgáltatások, a kereskedelem és az idegenforgalom előretörésé­nek köszönhetően ment végbe, miközben lényegesen megnőtt az említett területeken tevékeny­kedő vállalkozások száma (bár az agglomeráció lakói előszeretettel járnak Pozsonyba nemcsak dolgozni, hanem vásárolni, szórakozni is). Az elmúlt két évben azonban a globális gazdasági válság jelentős visszaesést váltott ki a régió kis- és nagykereskedelmében, amiben döntő szerepet játszik a lakossági óvatosság. Az emberek jobban megfontolják a kiadásaikat, a bizonytalan gazdasági helyzet miatt igyekeznek csökken­teni azt azzal, hogy nagyobb tételű vásárlásaikat elhalasztják. Ezen előretekintő magatartás mel­lett a szlovákiai oldalon a kiskereskedelem visszaeséséhez hozzájárult még a karnyújtásnyira levő Magyarországra, illetve Ausztriába irányuló bevásárlóturizmus is, ugyanis az említett két szomszédos államban olcsóbban vásárolható meg számos termék, különösen az élelmiszer, az elektronikai fogyasztási cikkek, a bútor, a gépipari és a ruházati termékek. A fogyasztóknak ez a magatartása természetesen nagyon kedvezőtlenül hatott a szlovákiai üzletek forgalmára. A szlo­vák-magyar határon átnyúló bevásárlóturizmus korábban soha nem látott méreteihez hozzájárult az euró szlovákiai bevezetése is, a forint mélyrepülésének következtében ugyanis az élelmiszer­

Next

/
Oldalképek
Tartalom