Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Prileszky István: Közforgalmú közlekedés a határon átnyúló agglomerációban
Közforgalmú közlekedés a határon átnyúló agglomerációban 175 A térség leírása Francia oldalon a határtól 11 km-re fekvő Lille lakossága 190 ezer fő, de a belga határon is túlnyúló vonzásterületével 1,08 millió lakosú térséget alkot. Ebbe a térségbe tartozik Lille-en kívül tovább két francia város (Tourcoing 140 000 és Roubaix 100 000 lakos), valamint néhány kisebb település, egészen közel a határhoz. Belga oldalon a fő település Mouscron/Moeskroen, amely közvetlenül a határon fekszik és összefüggő urbánus térséget alkot Tourcoing-al. Mouscron hivatalosan kétnyelvű (francia-holland), de a lakosság többsége francia anyanyelvű, ezért a határon átnyúló kapcsolat igen erős. Mouscrontól északnyugatra fekszik a flamand Kortrijk (franciául Courtrai) város, amelynek 150 ezer lakosa van, és a Lille-től való távolsága sem jelentős (30 km), de a nyelvi különbség miatt a interakciók száma a határon keresztül sokkal alacsonyabb. A határon átmenő közforgalmú közlekedés A közúti közlekedési kapcsolatok kitűnőek, egy autópálya, két főút és több helyi út alkotja a hálózatot. A tömegközlekedésben óránként van vasúti összeköttetés a francia Lille, Roubaix és Tourcoing, valamint Mouscron, Kortrijk és más belga városok között. Több autóbuszvonal is üzemel, beleértve a félóránként közlekedő MVVR (Mouscron-Wattrelos-Roubaix) járatot, amelyet közösen üzemeltet a TEC-Hainaut (Wallonia, Belgium) és a Transpole (Lille, Franciaország) buszvállalat. Ezenkívül más rendszeres járatok is vannak Mouscron és Tourcoing között. Lényeges fejlődést jelentett a Lille Metro meghosszabbítása a Centre Hospitalier Dron terminálig. Azonkívül, hogy itt, Tourcoing szélén egy nagy kórház van, ez csak 1 km távolságra fekszik a határtól. Félórás közlekedésű autóbusz-szolgáltatás üzemel Mouscronból a CH Dron megállóig, és P + R parkolás is elérhető. Van ezenkívül néhány kevésbé frekventált, határt átszelő buszjárat határ menti városokban is (pl. Comines, Wervik/Wervicq Sud, Menen/Halluin és Leers/Leers Nord). Általában azonban a határ menti térségben a tömegközlekedés járatsűrűsége kicsi, az alacsony népsűrűség miatt. Ezért a belga állampolgároknak kedvezőbb gépkocsival keresztezni a határt és a Lille Metro hálózatán beutazni a városba. További megoldás, hogy néhány esetben a francia vagy a belga buszjáratokat meghosszabbították a határ utáni első megállóhelyig, így ezek nem szállítanak belföldi utast a másik országban, ami szabályozási szempontból egyszerűbbé teszi a kérdést, és jelentős többletköltséggel sem jár. A problémák között a tanulmány megállapítja, hogy- elsősorban intézményi, másodsorban financiális akadályai vannak a közforgalmú közlekedési szolgáltatás határon való átvezetésének- a regionális közlekedési hatóságoknak nincs jogosultságuk határon átmenő szolgáltatás szervezésére, és nem is tudják ezeket anyagilag támogatni. A finanszírozásban kivételt képez az említett MVVR buszvonal, amelyet 50-50%-ban finanszíroz a Lille és a Wallon Régió hatósága. Ezt a vonalat napi mintegy 1000 fő használja, akiknek a fele határt átszelő utas.
