Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Prileszky István: Közforgalmú közlekedés a határon átnyúló agglomerációban
Közforgalmú közlekedés a határon átnyúló agglomerációban 167 Oktatási kapcsolatok Az oktatás mindhárom szintjén létrejöttek határon átnyúló kapcsolatok. Alapfokú és középfokú iskolába járás a Magyarországra települt szlovák állampolgárok részéről lehet indokolt, szlovákiai iskolába. Ellenkező irány is előfordulhat a Szlovákiában élő magyar nemzetiségűek részéről, az anyanyelvi oktatás érdekében. A felsőoktatásban a pozsonyi egyetem természetes tanulási helye lehet a magyar területen lakó szlovákoknak, de idegen nyelvű képzései révén magyar hallgatókat is vonzhat. A magyar anyanyelvű szlovákiai lakosság pedig a mosonmagyaróvári és győri felsőoktatás hallgatói lehetnek. Bevásárlás, egyéb kapcsolatok A bevásárlóturizmus jelentős mértéket ért el a múltban is, mértékét befolyásolja a valuta-árfolyam változása. A kapcsolatok intenzitása úgy ítélhető meg, hogy nagyjából azon a határértéken van, amelyen a közszolgáltatási jellegű, menetrend szerinti közlekedés kialakítása indokolttá válik. A jövőben várható, hogy a térségben lakó, nem szlovák állampolgárságú lakosok is fokozódó mértékben kapcsolódnak majd Pozsonyhoz. A fejlődés természetes velejárója, hogy ennek a nagyvárosnak a vonzereje egyre erősebben érezteti a hatását a határ magyar oldalán lévő településeken is. 4. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE 4.1. Autóbusz-közlekedés A rövid távú utazási igények kiszolgálásának leghatékonyabb eszköze az autóbusz, amely térbeli, időbeli és kapacitásbeli rugalmasságánál fogva is a legjobban megfelel a pozsonyi agglomeráció adottságainak, ezen belül is különösképpen a határon átmenő utazásoknak. Az autóbuszos kiszolgálás javítását elvileg két módon lehet elérni:- a nemzetközi járatok bővítésével- a nemzeti közforgalmú hálózatok összekapcsolásával. E kétféle megoldás modelljét illusztrálja a 2. ábra. Gazdasági okokból mindenképpen a második módszer javasolható, annak ellenére, hogy megvalósítása több szabályozási probléma megoldását is igényli. A határ közelében végződő nemzeti hálózatok összekapcsolása viszonylag kevés többletráfordítással jár, hiszen csak kis többlettávolságot kell a járatoknak megtenni. Az így kialakult, határon átmenő járatok kettős jellegűek lennének:- egyrészt szolgálnák mindkét ország területén a belföldi utazásokat a jelenlegihez hasonlóan- másrészt lehetőséget adnának a határon átmenő rendszeres utazások nagyobb volumenben történő lebonyolítására. A jelenlegi utazási igények mellett ez nagymértékű utascserét jelent a határnál. A jelenlegi helyzetben a magyarországi települések elsősorban a térség magyarországi központjához, Mosonmagyaróvárhoz, valamint a megyeszékhely Győrhöz kötődnek. Természetesnek tekinthető, hogy ez a kötődés a meghatározó a térség életében, hiszen a Pozsonyhoz való erősebb, az életvitelhez szorosabban tartozó kapcsolat lehetősége csak az uniós csatlakozást követően vált lehetővé.