Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Csizmadia Zoltán: Hálózatosodás mint lehetőség
146 Csizmadia Zoltán A projekt elő kívánta segíteni egy közös hálózati intézmény létrehozását, amely összefűzi az azonos területi folyamatban résztvevő, de eltérő nyelvű, etnikumú, intézményrendszerhez tartozó szereplők együttműködését. Megkeresi azokat a pontokat, ahol a határ menti önkormányzatok a gyakorlati, mindennapi életben együtt tudnak működni egymással a térség lakosainak ellátásában s a két államhoz tartozó hivatalokkal. A kiépülő hálózat nem csupán az önkormányzatok határon átnyúló kapcsolatrendszerét és feladatellátását erősíti, hanem alkalmat, intézményt nyújt az érintett hivatalok, közszolgáltatások együttműködésének, határon átnyúló tevékenységének elősegítésére is. 3. A HÁLÓZATOSODÁS ELŐNYEI, SIKERESSÉGI KRITÉRIUMAI ÉS A LEHETSÉGES VESZÉLYFORRÁSOK A hálózatra úgy kell tekinteni, mint egy új vagy újra felismert és egyre dominánsabb funkciót kapó társadalmi szerveződési formára. A hálózatosodás egyszerre több szempontból is értékes és hasznos megoldás lehet. Általánosságban a hálózatokat pontok és vonalak összességeként foghatjuk fel. Ebből a megközelítésből következően társadalmi környezetünkben rengeteg különböző típusú hálózat található meg (hálózati társadalom), egyfajta sajátos társadalmi szerveződési formaként kezelendő, strukturális, evolúciós és funkcionális paraméterekkel (hálózati szervezet). A lazább informális, de főleg a formalizált, intézményesült hálózati szerveződés a társadalmi cselekvés, a fejlesztés keretrendszere is egyben (centrum-periféria viszonyok, feladatmegosztás, kötelezettségek és jogosultságok). Végezetül felfoghatók úgy is a társadalmi cselekvők közti relációk szervezett struktúrái, mint kommunikációs és döntéshozatali rendszerek. Egy nagyvárosi térség településeinek a kooperációs hálózata lényegében ebben az értelemben fontos új szerveződési lehetőség, elsődlegesen azzal függ össze, hogy az önkormányzatok és a térség más szervezetei új módszereket találjanak közös problémáik felismerésére, megértésére és megoldására. Mint minden társadalmi eszköz, a hálózati szerveződés is kétarcú entitás. Nem lehet kizárólag abból kiindulni, hogy milyen előnyei vannak, bár többnyire ezt szoktuk kiemelni (1. táblázat). A lista tovább bővíthető, nem célunk egy teljes leltár kidolgozása, kizárólag arra fókuszáltunk, hogy a térségben működő szervezetek számára mit érdemes észben tartani akkor, amikor valamilyen hálózat kialakításában gondolkodnak. 1. táblázat. A hálózatosodás előnyei és hátrányai, nehézségei Előnyök - Erősségek Hátrányok - Gyengeségek 1. Horizontális szerveződési forma (vízszintes szervezet, nincs hierarchia) 2. Heterogén összetétel (sokoldalúság, komplex kérdések kezelése) 3. Demokratikus működés, önkéntesség, saját belső cél mint integráló erő 4. Szinergia, csoportmunka 5. Dinamikusan fejlődhet, átalakulhat, adaptálódhat 6. Könnyen bővíthető, átkonfigurálható, flexibilis 1. Nehezen fogható össze 2. Nem mindig világos a munkamegosztás 3. Nem mindig egyértelmű a koordinátor 4. Belső kohézió hiánya, túl heterogén 5. Nem biztosított az utóélete, fenntarthatósága 6. A kommunikációs mechanizmusok nem olyan egyértelműek (információ megosztás, elosztás, szűrés, irányítás és időzítés stb.) Forrás: Saját összeállítás
