Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Somlyódyné Pfeil Edit: Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére a pozsonyi agglomeráció területén
140 Somlyódyné Pfeil Edit A szociális szférához képest a közoktatási ágazatban a törvényhozó kevesebb fogódzót biztosít a külföldiek vonatkozásában a közszolgáltatások igénybevételével összefüggésben. Az a helyzet merőben új, hogy a szomszédos országból érkező nem magyar anyanyelvű bevándorlókról van szó, ugyanis a szlovákiai magyar kisebbség részéről a közoktatási intézmények igénybevételének már kialakult gyakorlata van (Reisinger 2009). A speciális helyzet abból is adódik, hogy az EGT-állampolgárok, noha esetünkben szlovák nemzetiségűek, s e népcsoport nemzeti kisebbségként elismert Magyarországon, mégsem sorolhatók közéjük, mivel ők az anyaország, Szlovákia állampolgárai. így nem járható út a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak az érvényesítése a helyi közszolgáltatások megszervezése és igénybevétele körében. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény VII. fejezete nemzetközi vonatkozású rendelkezéseket is tartalmaz, így kitér a külföldi nevelési-oktatási intézmények Magyarországon, magyar nevelési-oktatási intézmények külföldön kérdésekre is. Ez részletesebben azt jelenti [108. § (l)-(2)], hogy- a Magyar Köztársaság területén külföldi nevelési oktatási intézmény akkor működhet, illetve akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen elismerik.- a nevelési-oktatási intézményt az oktatásért felelős miniszter veszi nyilvántartásba, illetőleg adja meg a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. A fenntartó - ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik - a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását kérheti. A külföldi nevelési-oktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó nevelő és oktató munkára, valamint annak ellenőrzésére stb. annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik a nevelési-oktatási intézményt sajátjaként elismerte. A törvény szerinti törvényességi ellenőrzés feladatát értelemszerűen a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal látja el. Ez a nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is létrejöhet és működhet. Ezt az intézményt az oktatási miniszter veszi fel a nyilvántartásba.- a külföldi közoktatási intézmény, illetőleg a nemzetközi iskola fenntartójával az oktatásért felelős miniszter köthet közoktatási megállapodást. Egyértelmű, hogy Szlovákiával történő megállapodás esetében egyszerűsödik a helyzet. Itt azonban hivatkoznunk kell a fentebb írtakra, ugyanis egy ilyen helyzetben a központi állam nyilvánvalóan nem hagyhatja magukra az önkormányzatokat, lehetőség szerint államközi egyezmény megkötésével célszerű hozzájárulnia az oktatási kérdések, valamint a hozzájuk kapcsolódó finanszírozási problémák rendezéséhez. Egyébiránt a magyar önkormányzatok a közoktatási feladatokat feladatellátási kötelezettséggel végzik. Ezért valószínűsítjük, hogy amenynyiben az adott önkormányzatnál bejelentett állandó lakcímmel rendelkező külföldi állampolgárságú gyermek tankötelezetté válik, vonatkozásában az önkormányzatnak feladatellátási kötelezettsége keletkezik. S ezen a ponton merül majd fel a kérdés, ha szlovák nyelvű oktatást igényelnek a letelepedők, vajon az milyen intézményes keretek között, esetleg önkormányzatok közötti együttműködés körében lesz megszervezhető. Az állami szerepvállalást azért tartjuk fontosnak, mert a közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatok számára ez mindenképp költségvetési mínuszt fog jelenteni, mivel az állami normatívák nem fedezik a bekerülési költségeket, ezért saját bevételi forrásból lesznek kénytelenek kiegészíteni azokat. A külföldi állampolgárok adófizetési kötelezettsége - mint a továbbiakban látni fogjuk - nem feltétlenül keletkeztet adóbevételt a lakhelyül szolgáló településen.
