Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Somlyódyné Pfeil Edit: Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére a pozsonyi agglomeráció területén
Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére...135 lyozás és megállapodások hiányában a helyi szereplők, köztük az önkormányzatok, felhatalmazás hiányában nem fognak tudni előrelépni. Természetesen ma is léteznek általános keretjogszabályok - melyeket a továbbiakban részletesen áttekintünk - azonban azok számos esetben nem adnak választ vagy pedig nem az optimális választ adják a felmerülő kérdésekre. A hazai jogi irodalomban már korábban is voltak olyan fölvetések (Liszkayné 2006), miszerint célszerű lenne hazánkban önálló törvényben szabályozni az itt tartózkodó EGT-állampolgárok jogait és kötelezettségeit. 3. A LETELEPEDŐ SZLOVÁK ÁLLAMPOLGÁROK STÁTUSZÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGI KÉRDÉSEK Pozsony szuburbanizációjában, a magyar településekre beköltöző szlovák állampolgárok számára az uniós jogharmonizáció keretei között a magyar állam széles körű jogokat biztosít. Témánkban az irányadó jogi normát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szolgáltatja (a továbbiakban Szmt.), amit az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) alapozott meg (az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról). Elmondható, hogy az Szmtv. alapján 2008-ban a tartózkodási jogosultságot kérelmezők között állampolgárságuk alapján a harmadik legnagyobb lélekszámú csoportot a szlovák állampolgárok alkották 1633 fővel, az összes regisztrációs igazolást kérelmezők 6,1%-át alkotva. Az állandó tartózkodási engedélyért folyamodók száma esetükben országos szinten még ennél is alacsonyabb volt, 143 fő, ami az összes kérelmező 3,3%át tette ki (Wetzel 2009, 105). Elemzésünk kiindulópontját képezi, hogy a határ menti térségben letelepedő szlovák állampolgárok EGT-állampolgárok, hiszen az EU tagállamának polgárai (113/2007. (V. 24.) - Kormányrendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról..., továbbiakban Vhr.) Az uniós jogharmonizáció jegyében a Magyar Köztársaság biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogát az EGT-állampolgároknak, aminek alapján kedvező elbírálásban részesülnek. Utóbbiak tulajdonképpen háromféle minőségben tartózkodhatnak hazánkban. Először is a beutazástól számított három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga megilleti őket érvényes úti okmány vagy személyi azonosító igazolvány birtokában mindaddig, amíg tartózkodásuk nem jelent indokolatlan terhet hazánk szociális ellátórendszerére. Másodszor az EGT-állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodása esetén - legkésőbb a beutazástól számított 93. napon - köteles a tartózkodását személyes adatainak közlésével bejelenteni. Vagyis ez esetben nem engedélyezési, hanem regisztrációs eljárásról van szó. A bejelentés során csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló okiratokat. Három hónapot meghaladó tartózkodásra pedig az az EGT-állampolgár jogosult a) akinek tartózkodási célja keresőtevékenység b) aki a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet hazánk szociális ellátórendszerére. Következésképpen, ha az EGT-állampolgár teljesíti e feltételeket, akkor családtagja is (házastársa és eltartott gyermeke) tartózkodásra jogosulttá válik.
