Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Előszó
Előszó Pozsony városának különleges adottságai vannak. Talán egyetlen főváros a világon, amely egyszerre két szomszédos állammal is határos: Ausztriával és Magyarországgal. Történelmi meghatározottságai mellett a város területi bővülése is hozzájárult, hogy ez a sajátos földrajzi elhelyezkedés kialakuljon. A hetvenes-nyolcvanas évek gyors urbanizációja, lakosságszám növekedése után a kilencvenes évek végén megindult a szuburbanizáció, a lakosság kiköltözése a város környéki településekre. A kétezres évek gyors gazdasági fejlődése még intenzívebben növelte-növeli a város és a városkörnyék lakóinak számát, Pozsony és környéke egész Szlovákiából vonzza az új megtelepülőket. Ezt a történetet bármely fejlődő nagyvárosról elmondhatnánk: Pozsony különlegessége földrajzi elhelyezkedéséből és etnikai környezetéből adódik. A kiköltöző városi lakosok és az újonnan érkezők gyakran olyan területeken találnak lakhelyet családjuk számára, amelynek lakossága többségében magyar származású (Csallóköz). Az uniós csatlakozás után megnyílt az út a szomszédos határtérségek, Magyarország és Ausztria felé is. A vállalkozó szellemű családok a szomszédos országok határ menti településein vásároltak ingatlant maguknak, felismerve, hogy ezekben a falvakban az ingatlanárak meg sem közelítik a fővárosi, illetve főváros környéki árakat. Itt jön a határ több évtizedes elválasztó szerepe: a magyar és osztrák határ menti falvak saját országukban a periférián helyezkednek el, messze a fővárostól. A megnyíló határ, az átjárhatóság, költözés szabadsága viszont egy csapásra egy másik állam fővárosának közvetlen közelébe „helyezte” őket. A gyarapodó főváros agglomerációja átlép a határon, s új lehetőségeket, de új problémákat is jelent a szomszédos települések számára. Ez egy ritka jelenség, egész Európában csak néhány példát találhatunk rá (pl. Trieszt, Genf), de intenzitását, funkcionalitását tekintve Pozsony esete mindenképpen egyedülálló. Jelen kötetünk ezt a problémakört vizsgálja: a Pozsonyból kiköltözők helyzetét, a szuburbanizáció hatásait a magyar többségű Csallóközben és Magyarország határ menti falvaiban. A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete és a Fórum Kisebbségkutató Intézet, összefogva három szlovákiai (Somnorja, Pozsonypüspöki és Vajka) és három magyarországi (Dunakiliti, Mosonmagyaróvár és Rajka) érintett önkormányzattal az Európai Unió támogatásával1 egy éven keresztül vizsgálta a térséget. Vizsgálódásunk egy jelenséget követett nyomon, amelyre még nem volt példa térségünkben, s ez adta a munka nehézségét, de szépségét is a kutató számára. Munkánk célja, hogy megismerjük ezt a folyamatot, s az önkormányzatok, a közszolgáltatóknak a szuburbanizációból eredő problémáira és lehetőségeire segítsünk választ adni. Jelen kötetünk ennek a munkának az eredményeit tárja a nyilvánosság elé. 1 A kutatást a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködései Program 2007-2013 támogatta. A támogatott projekt elme és kódja: AGGLONET Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában. HUSK/0801/1.5.1/007
