Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)

Tanulmányok - Sándor Anna: Arany Albert László nyelvészeti tevékenységéről

SÁNDOR ANNA dőívet, mely a bevezető lejegyzési és gyűjtési útmutatóján kívül 1141 kérdést tartalmaz (Dialektologické dotazníky pre Slovensko. C. 2. Jazykovedný odbor učenej spoločnosti Šafárikovej v Bratislave). A címszavak szerint betűrendbe állított kérdések főleg a szlovák nyelvjárások magyar eredetű tájszavainak összegyűjtését célozták meg, illetőleg a hét utol­só előtti kérdéssel a szlovák közösségekben használt magyar eredetű nevek (a személyne­vek közül család- és keresztnevek, a kíil- és belterületi földrajzi nevek, az állatnevek közül a kutya-, ló- és ökörnevek) előfordulását kívánták feltárni. A kérdőív utolsó kérdése monda­tokat tartalmaz, amelyeket jelentésük megőrzésével az adott helyi nyelvjárásra kellett az adatközlőknek ,,lefordítaniuk”és a gyűjtőknek lejegyezniük. Részben e kutatási területhez tartozik a pozsonyi egyetemen írt doktori disszertációjának témája is, hiszen a nyugat-szlovák nyelvjárásokat vizsgálja benne, de az előzőktől eltérően teljesen más szempontból, éspedig a magyar nyelvi kölcsönhatások felől közelíti meg a vizs­gált szlovák nyelvjárásokat (Maďarské jazykové vplyvy v západoslovenských nárečiach). Mivel azonban a nyelvi kölcsönhatások vizsgálata inkább a kétnyelvűséget érinti, a dokto­ri dolgozatra még a kétnyelvűség tárgyalásakor is visszatérek, jóllehet alaposabb elemzésre már nincs lehetőség, mert a disszertáció nem lelhető fel. Bár nem tartozik a vizsgált kutatási területhez, de itt említem meg, hogy Arany a szlo­vák nyelvjárások kutatása mellett részt vett a szlovák köznyelv lexikográfiai munkálataiban és a szlovák nyelv leírásában is. 1943-tól a Szlovák Tudományos és Művészeti Akadémia [a mai Szlovák Tudományos Akadémia] Nyelvtudományi Intézetének munkatársaként a szlo­vák nyelv értelmező szótárának elkészítésén dolgozott, amely több kötetben Slovník sloven­ského jazyka címmel jóval később, 1959 és 1968 között jelent meg, de a szótárkészítők név­sorában Arany Albert László neve már nem szerepel (lásd Simon i. m. 6). 1946-ban pedig volt iskolatársával, Jozef Orlovskýval (régebbi nevén: Jozef Szabó) kö­zösen jelentette meg a Gramatika slovenského jazyka (Bratislava, Vedecké a umelecké nakladateľstvo dr. Jozefa Orlovského) című tankönyvet, mely az első modern szlovák nyelv­tankönyv. Modernsége nemcsak az első ötven oldal általános nyelvészeti fogalmakat tartal­mazó elméleti rész újszerűségéből fakad, hanem a szlovák nyelv rendszerezésének struktu­ralista bemutatásából is. Elsősorban ezzel magyarázható a könyv sikere, hiszen öt kiadást ért meg, utoljára 1968-ban jelent meg. Bár azzal kapcsolatban, hogy milyen volt e kiadvány visszhangja a szlovák nyelvésztársadalomban, külön kutatásokat nem végeztem, hiszen ez egy következő tanulmány témája lehetne, de a véletlenszerűen összegyűlt adataim között e szlovák nyelvtankönyvre történő hivatkozással két helyen találkoztam: az egyik a már fen­tebb említett Jozef Mistrík szerkesztésében megjelent enciklopédia Aranyra vonatkozó szó­cikke (1993, 68), a másik ugyancsak egy Mistrík szerkesztette kiadványban, a Lingvistický slovník [Nyelvészeti szótár] felhasznált és ajánlott szakirodalom-jegyzékében található hi­vatkozás (2002, 292). A KÉTNYELVŰSÉG-KUTATÓ A már fentebb említett doktori dolgozatában is a szlovák-magyar nyelvi kontaktusok hatá­sát vizsgálja a nyugat-szlovák nyelvjárásokban, s ez annak a bizonyítéka, hogy viszonylag korán és korát megelőzve foglalkoztatták a közösségi kétnyelvűség nyelvi következményei, hiszen a kétnyelvűség tudományos kutatása csupán a 20. század második felében, tájainkon csak az utolsó negyedében indult fejlődésnek. Különösen a lexikai kölcsönzések, melyekre már az Arany által összeállított szlovák nyelvjárásgyűjtő kérdőív kérdései is irányulnak, az 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom