Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. Lászlóról szóló írások
KRAUSZ TIVADAR- Olyan fontos neked az az újság?- Nem.- Hány perces egy kazettaoldal?- Negyvenöt, de már forog.- Az három részlet, s ha annak az újságnak sok volna, lesz majd aki kevesli.- Kezdd!- Bányász őseim 750 éve Erfurt környékéről jöttek ide Dobsinára. 1848-ban Kossuthpártiak voltak. Támogatták a szabadságharcot. Németül beszéltek, magyarul éreztek. Apám, Krausz Jenő 1910-ben Selmecbányán a bányászati akadémia diákjaként a választási harcokban ellenzékiként a képviselőjelölt tanára ellen agitált. Néhányukat azonnal behívták, Szarajevóban szolgált. Sebesülten esett orosz fogságba. Szibériába hurcolták. Az ott töltött hét év alatt ismerkedett meg nagyanyáddal. Megnősült. Anyám egy cárellenes száműzött demokrata lánya, aki a felgyújtott Tomszki egyetem épületében 1905-ben lelte sokadmagával halálát. Apám, anyám a polgárháborús Oroszországon s Németországon keresztül 1921-ben érkeztek meg Rozsnyóra, Csehszlovákiába.- „Nászútjuk" hátborzongató történeteit ismerem a nagymamától. Gondolom, te már gyerekként is irtózhattál a bolsevizmustól, anarchizmustól és mindenféle megváltó baloldaltól.- Azért Tolsztoj keresztényi anarchizmusa elfogadható, nem? Nagyapád a keresztényszocialista párt járási titkára volt. 1938-ig a Sajó vidék című ellenzéki lapot szerkesztette.- 1923-ban születtél...- 1938-ban a gimnázium magyar tanulói aktívan politizáltak. A Hlinka Gárdás fiatalokkal gyakran meg kellett verekednünk. Röpcédulákat gyártottunk. Elvágtuk a katonai telefondrótokat. A csehszlovák mozgósításkor, 1938 májusában tanulókkal üríttették ki a lőszerraktárat. A Kálvária oldalában, az egyik közeli bányabejáratba dugtunk néhány lőszeres ládát. Később állapítottuk meg, hogy ezek különleges fegyverekbe valók, amilyenekkel csak különleges alakulatok rendelkeztek. 1 : 25 000 térképeken jelöltük be a Rozsnyó környéki erődrendszer védelmi vonalát azzal a szándékkal, ha kitörne a csehszlovák-magyar háború, az adatokat átvisszük a fronton.- Sosem értettem, hogy a csehek miért nem álltak ellen a németeknek a maguk bevehetetlennek hirdetett Maginot-vonalán. Nem hinném, hogy belátták volna a határkiigazítások jogosságát.- Mindig švejkiáda jellemezte őket. A fehérhegyi volt az utolsó csatájuk.- Egy Göre Gáborból azért mégse lehet nemzeti eszményképet csinálni?- A magyar időkben a gimnázium növendékei közt a teljes politikai palettának megvoltak a hívei. Legitimista, klerikális, az agrár- és polgári pártoktól a szocdemekig. Egy fiú Dernőről kommunista volt.- Fasiszták voltak közöttetek?- Nem több, mint kommunista. Osztályunk a május elsejéket a város feletti hegyekben ünnepelte; Ady-, József Attila-verseket szavaltunk, poliúkai vitákat rendeztünk. A bölcs premontreiek ilyenkor tudomást sem vettek a politikai demonstráció miatt igazolatlanul hiányzó diákjaikról, pedig néhányunkat eltávolíthattak volna az iskolából. 1943 december elseje előtü vasárnapon a Berzéti utcában sétáltunk. A társaságból valaki elejtette, hogy az előző nap a londoni rádió felszólította a fiatalságot, kövessen el szabotázsakciókat a német hadigépezet ellen. Paucsó Gáborral összenéztünk, s már el is határoztuk, hogy elvágjuk a vaskövet szállító drótkötélpályát. December elsején meg is tettük. Országos nyomozás indult. 494
