Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)

Tanulmányok - Simon Attila: Arany Albert László élete és kora

SIMON ATTILA jutott elutasító álláspontra. Arany a kassai múzeum igazgatójának, Márkus Mihálynak írt le­velében említést is tesz arról, hogy „az ismert jóindulatúak a KNV [Kerületi Nemzeti Bizott­ság — S. A.] káder-osztályát mozgósították ellenem”." Márkus válaszában a kinevezés halo­gatását leginkább annak tudja be, hogy senki sem meri vállalni azért a felelősséget. Arra az esetre pedig, ha Arany végül nem kapná meg a kinevezését, azt a „tervet” vázolja fel, hogy ideiglenesen valamelyik kassai múzeum vállalná a rozsnyói intézmény igazgatását, s ők pe­dig Aranyt bíznák meg a múzeumi munkálatok vitelével. Végül Arany 1955. október 1-jei hatállyal mégis elfoglalhatta múzeumi állását, igaz a Já­rási Nemzeti Bizottság Oktatási és Kulturális Szakosztályától csupán november 6-án kapta meg a visszamenőlegesen október 1-jétől érvényes kinevezési határozatot. 1955 őszétől te­hát Arany párhuzamosan két feladatot látott el: rendezte a levéltár anyagát, s készítette elő a múzeum megnyitását. Levéltári (s részben múzeumi) ténykedéséről saját maga ekképpen számol be egy rövidebb életrajzában: „Munkám során létrehoztam a városi levéltár önálló bányászati részlegét; mintegy 500 értékes történelmi forrásdokumentumot szereztem; össze­gyűjtöttem és feldolgoztam az összes Rozsnyó város középkori történetére vonatkozó for­rást; A gyűjteményt a középkori bányajáratok feltárásából származó leletekkel egészítettem ki és összeállítottam Rozsnyó középkori bányászatának történetét. Mintegy 300 fotót készí­tettem a városi levéltár legértékesebb forrásairól.”55 56 Emellett részt vett az Andrássyak Krasz­­nahorkán lévő levéltárának a rendszerezésében is, amely munkáról készült jelentése megőr­ződött hagyatékában.57 A Járási Múzeum igazgatásának elvállalásával Arany nem kis feladatot vett a vállára, hiszen a kezdeti hónapokban alkalmazottak nélkül, egyedül kezdte meg munkáját, s csupán a múzeum hivatalos megnyitása előtti hetekben kapott maga mellé egy alkalmazottat, aki egyszerre volt tárlatvezető és takarítónő. A múzeummal kapcsolatos legfontosabb feladat magának az épületnek a helyreállítása, a múzeumi célokra való alkalmassá tétele volt. Ez­zel párhuzamosan megkezdődött a gyűjtemény számbavétele, felmérése, értékelése és egy­ben kiegészítése is. Komoly szakmai feladatot jelentett a múzeumi tárlatok kialakítása, amelynek tervezetét Arany 1955 december elején készítette el, s amelyet egy előzetes a kassai megbeszélés után az 1955. december 14-én Rozsnyón összeülő tanácskozás vitatott meg. A tanácskozáson, amelyre a helyi és kerületi párt- és állami szervek képviselői mel­lett a szlovák múzeumok szakemberei kaptak meghívást, több kifogás is elhangzott Arany elképzeléseivel szemben. Múzeumfejlesztő tervezetét többen maximalistának, illetve anya­gi okok miatt kivitelezhetetlennek tartották, mások azonban pártfogolták a tervezet maxi­­malizmusát. Néhány jelenlevő azt hiányolta, hogy a kiállítási terv kevés teret biztosít a munkásmozgalom bemutatásának, mások pedig a történelmi korok túl nagy súlyát kifogá­solták az első köztársaság és a „megszállás” időszakával szemben, s azt, hogy a tervezet nem domborítja ki eléggé, hogy a munkásosztályon belül nem voltak nemzetiségi ellen­tétek.58 A tanácskozáson jelenlevők azonban az Arany által beterjesztett tervezetet végül 55 Fórum Kisebbségkutató Intézet, Arany A. László hagyatéka. 1. doboz, Arany A. László levele Márkus Mi­hályhoz. 56 Fómm Kisebbségkutató Intézet, Arany A. László hagyatéka. 1. doboz, Životopis. 57 Fórum Kisebbségkutató Intézet, Arany A. László hagyatéka. 17. doboz, Úradný záznam o vytriedovaní rodinného archívu Andrássyovcov, konaného v archíve hradu Krásna Hôrka dna 11. okt. 1955. 58 ŠOA Rožňava, Okresné múzeum v Rožňave, 5492/1955. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom