Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
TRUBETZKOY NYELVELMÉLETE ÉS FONOLÓGIÁJA viszony itt egyoldalúan vagy kétoldalúan egyértelműen meghatározott, vagyis az azonosság és diverzitás viszonya. Ilyen párhuzamos megfelelés pl. a magyarban a f-c-cs és p-t-k fonémsorok között van. Ez a diverzitáson alapuló korrelativitás, illetőleg korreláció szükségképpeni és elsődleges következmény minden rendszerben, tehát kísérő jelenség. A szerkezetek, főképpen rendszerek közötti másodlagos párhuzamos megfelelés járulékos, additív differens jeggyel alakul, s ilyen pl. a német feszességi jegy szerinti korreláció az p-t-k és b-d-g sorok között. Trubetzkoy a szükségképpeni és tetszőleges, vagyis diverz, és differens korrelációt nem választja szét tudatosan; a viszonosság pedig teljesen figyelmén kívül marad. Az additív jegy (korrelátor) alapján képzett másodlagos, differencián alapuló intranzitív korrelációt Trubetzkoy maga másodfokú zárjelleg-korrelációnak nevezi könyvének 77. és 140. lapján. Ilyen szerinte a laza-feszes (Spannungskorrelation), hangsúlyos-hangsúlytalan (Intensitätskorrelation), zöngétlen-zöngés (Stimmbeteiligungskorrelation), aspirált-nem aspirált (Aspirationskorrelation), infraglottál-rekurszív (Rekursionskorrelation), és explozív-injektív (Auflösungskorrelation) korreláció. Itt tehát Trubetzkoy helyesen állapítja meg a korreláció „másodfokúságát”, tehát másodlagosságát. A másodlagos, additív jegy (korrelátor) alapján viszonyított párhuzamos két sor tényleg ellentett, differens párokból áll. A másodlagos additív korrelációs jeggyel bíró tag nem tagja az elsődleges alap-, lényegi jegyű fonémek alaprendszerének. A német b-p, d-t, g-k ellentétpárok meghatározása tehát: a p-t-k feszes alapfonémek sorával egy-egy értelműén viszonyított, ellentett a b-d-g laza ejtés jegyét viselő izomorf szimmetrikus intranzitív fonémek következése. A Trubetzkoytól egydimenziósnak minősített és nagyon fontosnak tartott mássalhangzós ellentétnek egyike sem egyéb tehát a másodlagos addíciós korrelációnak egy-egyértelműen meghatározott izomorf szimmetrikus, intranzitív differens ellentéténél; másodlagos viszony, nem determinálja és nem határozza meg az alapfonémek rendszerét. Trubetzkoy a magánhangzó fonémek közül egydimenziósnak minősíti az u-o-ö-e,u-ü-ö-e, u-ii-i-e, u-o-a-ä—e „láncnak” ellentétpárjait. Ezzel szemben többdimenziós az u-e ellentét. E szerint a magánhangzós állománynak több egydimenziós ellentéte van, mint a mássalhangzóknak. Ezzel az egydimenziósnak minősített ellentétek azonban különböző sorszerűségeknek tagjai; ugyanúgy nem egydimenziósak, mint a tárgyalt mássalhangzós fonémpárok tagjai. Az u-e ellentét azonban tényleg különbözik a többitől. Egy nyelv magánhangzó-rendszerének, így a német magánhangzó-rendszernek is, több hasonló viszonya van. Meghatározása csak relációkalkulussal lehetséges. * A Trubetzkoytól ugyancsak fontosnak minősített többdimenziós ellentét fogalmának tartalmára megint csak példáiból következtethetünk. Többdimenziós az ellentét, ha közös sajátsága ismétlődik a rendszer más tagjainál is. A többdimenziós ellentétben részt vesz a nyelvnek minden fonémje. Többdimenziós pl. a német b-d-g fonémsor (közös jegye a laza zárképzés), továbbá a p-t ellentét is. A magánhangzós fonémeknél többdimenziós pl. az u-e ellentét; egyedüli közös jegyük a magánhangzós mivoltuk (61-62). Felsorolt példáiban kétféle viszony van. A viszonyosság (korrelativitás) elvéből következően nincs azonos lét különböző nélkül, teljes lét részleges, illetőleg egyedi valóság nélkül, föltételezett előfeltétel nélkül. A részleges, illetőleg egyedi feltételezettek fiiggőviszo-293
