Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
ARANY A. LÁSZLÓ az egyes főném tartalmát: releváns sajátságainak (ti. a főném minden variánsa közös sajátságának) összességét; ez egyben a fonémek egymás közti elhatárolása is. így pl. a német k főném releváns sajátsága: 1. a teljes zár (ellentétben a eh fonémmel, de közösen ap, t, tz, pf, d, b, g, m, n, ng fonémmel); 2. nem-orrhangú (ellentétben az ng fonémmel, de közösen a g, t, d, p, b fonémmel); 3. a nyelvizom feszessége és egyben a gége lazasága (ellentétben a t, p fonémmel, de közösen a g, eh, ng fonémmel. A német k fonémnek egy-egy sajátsága tehát közös más-más fonémével, s ezért csak a négy sajátság egysége teszi k fonémet: ez a tartalma. A főném meghatározása így attól függ, milyen más fonémmel kerül ellentétbe, vagyis milyen helyet foglal el az ellentétek rendszerében (60). A foném-sajátságok, vagyis ajegyek egysége és a főném jegyei rendszertől meghatározott relevanciájának tétele helyes. Azonban Trubetzkoy több példája (az ellentétre és az egyezésre) bizonytalan értékű: 1. a k-ch ellentét nemcsak zárfokozatában különbözik, viszont az m, n, ?, tz és pf fonémek zárfoka, illetőleg zárfokozata nem egyezik a k fonémáéval; 2. a nem-orrhangú fonémek felsorolása nem teljes; 3. a k-'g ellentétnek g tagja másodlagos korrelációval alakul, a feszes ejtés tehát utolsó a számbaveendő jegyek sorában, továbbá az egyező fonémek felsorolása sem teljes; 4. a nyelvhát szerepe a t, p fonémmel szemben diverz, de nem azonos a eh, ? fonémével; a k-g korrelációs egyezés itt sem bizonyít semmit. Trubetzkoynak az ellentétrendszer elsődleges jelentőségét deklaráló elmélete helytelen.42 Először adva van a diverz tények sora, s csak ezeket lehet ellentétbe állítani. A diverz, különböző tények azonban már az azonosság és diverzitás viszonosságából (korrelativitás), továbbá a viszony és rend párhuzamosságából következően viszonyított rendben állanak. Az ellentétrendszer csak másodlagos lehet, tehát következmény, amelyből vissza lehet következtetni az előzményre, de maga nem lehet előföltétel. Ezt bizonyítja még Trubetzkoy kísérlete is a német k főném meghatározására: nem az elméletből következő ellentétből állapítja meg a főném jegyét, hanem a különböző diverz jegyek alapján állítja fel ellentéteit. Meghatározásának követett módszere is mutatja az ellentételmélet helytelenségét. 4. Trubetzkoy elmélete szerint a nyelvalkat fonológiai rendszerét az ellentétrendszer (Oppositionssystem) határozza meg ezért elsősorban a fonológiai ellentétek fajait vizsgálja, az egyes ellentét viszonyát az egész ellentétrendszerhez. Bevezeti az általános ellentétrendszer fogalmát. A fonológiai ellentétnek (Opposition, Gegensatz) a különböző sajátságokon kívül közös sajátsággal is kell bírnia; ez az összehasonlítási alap (Vergleichsgrundlage), e nélkül lehetetlen minden ellentét. Nem állhatnak pl. ellentétben a tintásüveg és a szabad akarat. 42 „.. .Et pourtant on ne saurait considérer les éléments qui font partie d'un système comme de simples dérivés des corrélations ou oppositions tructurales; il sera en effet important de distinguer entre les propriétés purement formelles d’un système et sa matière ou substance qui, tout en étant adaptée ŕ la structure donnée (puisqu’ elle y entre), n'en est pas moins relativement indépendente; et l’étude des categories réelles, contenu ou base des systèmes, sera non moins importante que celle de la structure formelle.” (V. Bröndal: i. m. 10.) 290
