Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
ARANY A. LÁSZLÓ szereket alkotnak.16 Ilyen pl. a 16 és 20 000-es rezgésszám közötti hullámsáv, mely az emberi érzékelésben mint a lehetséges hangok általános rendje jelenik meg. E hullámrend hangjelenségeinek egy meghatározott részrendszere, osztálya előföltétele az emberi hangképző szervekkel képezhető virtuális, teljes, általános és egyetemes emberi hangnak: a fonikumnak vagy szonikumnak, illetőleg a belőle implikált és explikált hangok rendszerének.17 18 19 így a fizikai hangjelenség - mint a nyelv egyik, de egyben legfontosabb jel-anyaga1* - általános fennállási! tárgyas létező, logikailag meghatározható, matematikailag mennyiségesíthető, kvantálható és a fizikai hullámelméletben kifejezhető. A hangjelenség tárgyas létnek jelensége, megnyilvánulása, jele, szimbóluma; viszonyos következménye, korrelatívja alsóbb fokon az érzéki idealitás rendszeres torzításán keresztül megjelenő szonikum az emberi hangképző szervek állandó, általános és egyetemes hangisága, hangkészsége, amely konkréten megjeleníthető. A szonikumnak nevezett objektív hangjelenség szükségképpen önazonos hangiságában, viszonyaiban és rendjében és a logikai alapelv, illetőleg a lét viszonyrendi, azaz természeti szükségképiség, tehát törvényszerűség viszonyított rendje szerint áll fenn; alsóbb fokú viszonyos (korrelativ) föltételezettje, következménye a teljes, általános és egyetemes fizikai hangjelenségnek, mint a létező anyag-erő-perturbáció viszonyrendje jelének; laboratóriumban kísérletileg eszközszerűen megállapítható, előállítható és megszólaltatható. A szonikum mint determinált, meghatározott egységes korrelativ hang-viszonyrend fennáll függetlenül az egyedi emberi megszólaltatástól és felhasználástól is. Implikációval és explikációval benne a függő, összefüggő és vonatkozó szonémek10 elem-viszonyrendje áll fenn. A dolgok, jelenségek világának szerkezetileg, strukturálisan determinált egyetemes viszonyrendjében három alrend viszonylik: 1. minden lét, azaz dolog, jelenség egységesen viszonyított teljes rendje: a létegyetem, amelyben minden szükségképpen föltételezett, minden mindennel viszonyul, minden rendben áll s így minden mindent képez és leképez,20 2. a létegyetem determinált viszonyrendjében álló, mindennel viszonyló, tehát mindent képező és leképező tükröző racionális emberi lét, és 3. a fizikai hullámviszonyok és az emberi hang16 Vö. Whitehead: i. m. 8., 11. 17 Vö. D. Čyževskyj: Phonologie und Psychologie. TCLP, IV, 3-22.; Laziczius Gyula: Bevezetés a fonológiába. Budapest, 1932, 16. 18 Vö. A. Martinet: Eléments de linguistique générale. Paris, 2e ed. 1961, 11., 17. 19 A fizikai hullámrend hangjelenségeivel feltételezett teljes, általános és egyetemes emberi hangiságból függően implikált és összefüggően explikált hangok szerkezetrendje a szonikus rendszer; e rendszer tagja a szőném. 20 A leképzés logikai szükségképiségére vö. Schröder: i. m. III. 553. skk; G. W. Leibniz: Fragmente der Logik. Berlin, 1960. 442.; Burkamp: i. m. 98., 104.; H. Lotze: Logikai és a philosophia encyklopédiája. Ford. Kármán A. Budapest, 1884, 3.; Whitehead: i. m. 54-56.; „Die Eingentümlichkeit des raum-zeitlichen Prozesses liegt darin, das jeder Teil desselben das ganze Schema darstellt.” Az adekvát megfelelés elméletére vö. G. Klaus: Einfiihrung in die formale Logik. Berlin, 1959, 5. vagy A. Händel - K. Kneist: Kurzer Abriss der Logik. Berlin, 1960, 12. skk. Nyelvészeti értékelésére lásd A. Martinet: i. m. 15. 274
