Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
KOLON NYELVJÁRÁSÁNAK FONOLÓGIAI RENDSZERE 4. A rezonans korreláció feloldása Arezonans korreláció orrhangú mássalhangzóinak disztinktív sajátságai feloldódnak, s a vezérfonéma az indukáló mássalhangzó jellegétől függ. a) A gutturális és aplikális fonémák előtt feloldódik az orrhangú mássalhangzóknak dentális-palatális ellentéte. Vezérfonémaként az [n] fonéma szerepel. Pl.: [áránbó, cigánkodik, ásszonbeszíd, rähäntä], b) A palatális mássalhangzós fonémák előtt az [ny] fonéma képviseli az orrhangú mássalhangzós fonémákat. Pl.: [ronytyá, bonytyá], c) A labiális fonémák előtt az [m\ fonéma képviseli az orrhangú fonémákat. Pl.: [kámbá, rokombá\. Kolon nyelvjárásában a rezonans korreláció zöngés fonémái egy prozodémában, sőt a morfémahatáron sem állhatnak egymás mellett, ha az indukáló fonéma az orrhangú. Az orrhangú-nem orrhangú disztinktív sajátság feloldódik, és a vezérfonéma azonos lesz. az indukáló fonémával. Pl.: [ànnâm, ànnâk; odà kőùnnod; ánník; tunnânk, tunnàk; mëg kő tűnnöd; màrànnàk; màrànnâk; màrànnânùk; itt kőmàrànnod; már ánník; szinnâm; szinnâk; szàlànnàk, szàlànnânàk, szàlànnik; forgálónnák, forgàlônnod kőne; forgálónník; kú'nnek, kiinnfnek, künnik; ôriszkënnek, ôriszkënnik, ôriszkënninek; házunnák, hàzunnânàk, házunník]; [kosztyírókonnák] 'kosztolnak' ; físőkönnek, fisőkönník, físőkönnínek; melegënnik, melegënnínek\, [bájgálónnák, bájgálónnánák, bájgálónník] ’bajlódik’; [kifârànnàk, kifäránnänák, kifârànnik; oltàlmàszkonnàk, oltàlmàszkonnânük, oltàlmàszkonnik; esszëszëdônnek, esszëszëdônnfk, essz.ëszëdônninek]; [beëligënnek, beëligënnik, beëllgënnlnek] ’megelékszik’; [àlunnânàk, àlunnik; fekiinnik; lëfekünninek; nyugonnik, nyugonnânàk; eskiinnik, eskünninek; álkónnák, álkónnänák, àlkonnik; hàràgunnânàk, hárágunník; gyànàkonnânàk, gyànàkonnik; cselekënnik, cselekënninek; tôrekënnek, torekënnik, gyicsekënnek, gyicsekënnik, gyicsekënninek]/ [mënekënnek, mënekënnik]; [mënekënnyinek] (!) ’óvakodik’. Ugyanígy feloldódnak a rezonans korrelációnak palatális ellentétei is. Pl.: [ánnyi, tunnyi, máránnyi, szinnyá, szálánnyi, forgálónnyi, kűnnyi, ôriszkënnyi, házunnyi, físőkönnyi, melegënnyi, bájgálánnyi, oltalmàszkonnyi, esszëszëdônnyi, beëligënnyi, alunnyi, fekünnyi, nyugonnyi, eskiinnyi, álkónnyi, hárágunnyi, gyànàkonnyi, cselekënnyi, tôrekënnyi, gyicsekënnyi, mënekënnyi]. Az [ny] fonéma előtt a dentális-palatális rokonsorok feloldási törvényszerűségének szellemében nem állhat [d] fonéma, hanem csak [gy], A felsorolt esetekben tehát tényleg a [gy-ny] nem orrhangú-orrhangú ellentét oldódott fel. E feloldás elterjedését és törvényszerűségeit csak a morfonológiai tárgyalás után állapíthatjuk meg. Egyelőre csak annyit állapíthatunk meg, hogy példáink többnyire igeiek. Ugyancsak ennek a törvényszerűségnek szellemében valósulnak meg a következő feloldások: [veiIá, pállás] ’a szoba mennyezete’ (a műveltségi szavakban azonban nem érvényesül: [vádló, vádlott, ebídlő, pudli] ’elárúsító asztal’, [dudli], [vándlyi] ’bádogtál’); [odáállák; úgy ësszi szillàk; leszëllek] (azonban: [ádlák] ’áldalak’), [çkiïllek; fekülle] ’feküdj le’. A feloldásokban a fonéma-kombinációnak a zárjelleg szerinti egymásutánisága is nagyjelentőségű. Ha az indukáló helyzetben nem a zárjelleg szerinti zöngés mássalhangzó áll, a feloldás nem valósul meg. Pl.: [rëndël, gundótá, indóták, köszönd még, örvend, tisztelendő, növendík, vendigëk, kendő, boldogónyi, csolkold mëg áld meg]. Természetesen a rezonans korreláción kívüli mássalhangzó még inkább állhat az [n, ny, m] fonéma előtt. Pl.: [pírongáss, gyönge, tëngô, csöngő, hárángozó]. 193
