Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)

Arany A. László művei

ARANY A. LÁSZLÓ rozható be egyetlen lokalizációs alapsorba sem, hanem a képzéshelyi alapsoron kívül he­lyezkedik el s a frikatív képzésű [r] fonémával alkot egydimenziós privativ vagy egyenérté­kű ellentétet. Ennek az ellentétnek a fonológiai tartalma a frikatív - nem frikatív hangsaját­ság jelenléte, illetve hiánya. Ez az ellentét természetesen nem képzéshelyi, hanem zársaját­­ságú. Kolon nyelvjárásában az [r] mint zöngés zárjellegű hang képez privativ ellentéte az [/] fonémával. Természetesen ez az ellentét alapsoron-kívüli. A [h] fonéma zöngés alapváltozatával és zöngétlen mellékváltozatával mint általában meghatározatlan sajátságú fonéma áll alapsoron kívül. Egyetlen hangsorba sem sorozhatjuk be, mert olyan funkciós sajátságai vannak, amilyenekkel egyetlen mássalhangzós alapsor sem bír. így szókezdő és mássalhangzó utáni helyzetben zöngétlen, magánhangzó-közötti helyzetben zöngés, szóvégi helyzetben elenyészik.122 Hasonlóan képzéshelyi alapsoron kívül áll a \j] fonéma.123 2. Zárjelleg-sajátságok a) A zár foka és az elsőfokú zárjelleg-korrelációk A záralkotás és annak legyőzése lényegi sajátsága a mássalhangzó-képzésnek. A záralkotás módja és foka szerint a mássalhangzókat zárhangokra, réshangokra (sziszegők) és zöngés mássalhangzókra osztjuk. A zár maximális a zárhangoknál és minimális a zöngés mással­hangzóknál, mert ezek már közelednek a magánhangzók zárnélküli zöngésségéhez. Termé­szetesen ezt a teljes zárnélküliséget nem érik el. A zárhangok pillanatnyiak, a réshangok és a zöngések pedig időtartamúak, folytonosak. A zárhangokat és a réshangokat közösen jellemzi a zörejszerűség. A három zárfok szerint a következő egydimenziós ellentétek alakulhatnak ki: a) zöngés-rés, b) pillanatnyi-időtarta­mú, c) zár-rés, d) rés-zöngés, e) zár-zöngés hangellentétek. Mind az öt logikailag privativ és ha a nyelvrendszerben proporcionális (vagyis ha több képzéshelyi hangsajátságú sorban lép­nek fel), akkor elsőfokú zárjelleg-korrelációt alkothatnak.124 A magyar nyelvben ezek közül csak a zár - rés-korrelációt találjuk meg. A különböző képzéshelyi hangsajátságú alapsorokban található spiráns- (sziszegő) és zárhang-ellentéte­ket értjük rajta. Ilyen a: [cs-í, esz, dz-Z, rfo-Zí]. A többi kombinációs lehetőségnek sem a magyar irodalmi nyelvnek, sem Kolon nyelvjárásának szempontjából nincs jelentősége. Ez tehát a magyar nyelvnek és Kolon nyelvjárásának egyetlen elsőfokú zárjelleg-korrelációja. b) A másodfokú zárjelleg-korreláció A különböző zárfokú egydimenziós korrelációk aránylag ritkán ölelik fel az egész mással­hangzós rendszert. Bizonyos mássalhangzós fonémák nem vesznek részt ebben a korreláci­óban, hanem ugyanazon zárfokú mássalhangzókkal képeznek egydimenziós ellentéteket. Az ugyanazon zárfokú és képzéshelyi alapsorú mássalhangzós fonémák között kialakult egydi­122 123 124 GOMBOCZ, Történeti Nyelvtan, 25. Bővebben lásd a 121. lapon. TRUBETZKOY, Grundzüge, 136. 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom