Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
ARANY A. LÁSZLÓ Az [á] fonémát találjuk a helyhatározó ragokban: a) [csukorbá ván; gyönyörködött à vàgyonâbà; ä sír bä ván; à nyàkukbà van]; b) [lyukäbá, à szápullóbá, à hâzbù, à szomszídba, à csizsmâbà, à szentëgyhâzbà, à fà ârnyikâbà; vâllàdrà, Nyitrâbà, Pozsonyba; bekötyik à bátyúba], c) [à fàlunàk ment; à húznák ment], A társhatározó ragjában: [à kászússäkvál], [à szíváí] ’szíjjal’, [hâtvàl, zsákvál, à urùkvàl, zsinôrvàl, virâgvàl, kàsvàl, kálúcsokvál]. Az [à] fonéma a melléknév-képzőben és kicsinyítő képzőben: a) [fogátlán, hivátlán]/ b) sirálmás]; c) [v ikon ka] stb. A ragozott személynévmásokban: [róllám, rólad, rólá, rajtám, rájtád, rájtá] stb. A különböző névmásokban: [inágúm, mágá, áz, ászt, ánnyi, áki, ami, ákárki, minnyúján] stb. Az egytagú igetövekben: [vàn-ë pínze; nëm vàgyok-é; nëm àdok; nëm ágyuk; átták, ánnák; mëghàllyà, hálgáttyúk; há mékkáppom; mëgràknâm, nëm tártok; rágd még à tyiizit; várd beié], Többtagú-igetövekben: [àjâlkoznyi, beákátt, ákár], [elálíttya] ’elaltatja’, [bëàvàttyâk, mëgdàgàd, hálgás, csíphádárá, elkurjàntom màgàm, mëmàrànnàk, máräggyon mëg, mutátnyi, bëmutâtkozik, mëgràgàttàm, lëszàkàjtom]; [mekkő tákárnyi] ’el kell tenni, meg kell tartani emlékbe’, [esszëtâlâkonnàk; nëm találod kedvit; tánít, ugácc] stb. A gyakorító igék képzőjében: [borvál itátgáttyuk; kirugdálom á pállást; vágdál; kínúgáttyák iket; ámígáttá, kurjángát] stb. A mozzanatos igék képzőjében: [durránik], A kezdő igék képzőjében: [megszólal] stb. Amúveltető igék képzőjében: [várát, sirát, hulláttyá, házát, vágát, gyúntát, bëràkàt] stb. A ható igék képzőjében: [mégszólíháttyá, káphát, potyogtáthát, szógáhát], [ágyusztálhát] ’verhet’, [hálhát] stb. A névszóból képzett igékben: [többé nëm túrsálgok]. Az alanyi ragozás jelenidejű egyesszámi 3. személyű ragjában: [kirugdálnák,forgálónnák], [szinnák], ’szidnak’, [tisztákonnák], [kihódznák] ’kioldoznak’, [mégdógoznák; lëvelek hullánák, lëszânàk, mondánák, hásítánák, ákásztánák, dágásztánák, tártánák, szúntánák, hordának, hájtánák] stb. A tárgyas igeragozásnak második személyű tárgyat jelölő ragjában: [tánítálák, hordálák, fó'thő vúglák, vâdollàk, bërëtvdllàk, vígásztállák; odáállák néki; úgy ëssziszillàk hogy még; várlak, vásárolták], [mëkkàmâllàk] ’megkarmollak’, [étüszítlák, hágyigállák] „hajigállak’ (a dobál igét nem használják). A tárgyas ragozás 3. személyű tárgyat jelölő ragozásának egyesszámi 3. személyében: [gundollyá, vizsgúllyá, hásznállyá, igázollyá, sájnállyá, rúcsávárjá, próbállyá, táníttyá, átnyujtyá, hállyá, észt bëkàpjà] stb. A multidő alanyi ragozásában: [vótám, vótátok, vóták; járiám, jártátok, járták; mëgbucsájtottám, siráttám], [kirózánottam] ’kijózanodtam’, [dógoszták, gyógyították, mégrákták] stb. A multidő tárgyas ragozásában: [színyit is kívántám, kivántád, kívántá; eluntam mci, láttálák, vártálák, hántálák, tártottálák], A feltételes mód ragozásában: [mondáná, kámáná, hárágunná], [álkónná] ’alkudna’, [nyugonná], [bájgálonnánák] ’bajlódnának’, [gundókoznánák, kászúnánák, éfáránnúnák, hárágunnúnák; kussognúnák, szungyikánánák], A feltételes múlt segédidejében: [vót, vóná]. 152
