Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
KOLON NYELVJÁRÁSÁNAK FONOLÓGIAI RENDSZERE Természetes azonban, hogy magának az ellentétpárban is meg kell lennie a lehetőségnek, hogy a rendszer vagy okozati vagy privativ ellentétté avathassa. így pl. az [r-l] ellentét semmiesetre sem lehet privativ vagy fokozad ellentét, mert a valóságban sem mint jelölt-jelöletlen, sem mint fokozad ellentétet nem tudjuk elképzelni. Az [n-o] ellentét azonban mind a három ellentét-viszonyban állhatna. Az ellentétek különböző fajai határozzák meg a fonéma-állománynak belső alkatát, szerkezetét. Kolon nyelvjárásának mássalhangzós rendszerében a következő ellentéteket találjuk: 1. az apikális képzésű mássalhangzós fonémáknak egydimenziós, proporcionális, korrelativ ellentéteit [t-ty d-gy, n-ny, /-/>’]; 2. a labiális képzésű mássalhangzóknak egydimenziós, proporcionális ellentéteit: [p-f, b-v)\ 3. az elsőfokú zárjelleg-szerinti egydimenziós, proporcionális ellentéteket: [sz-c, z-dz] (dent.) és [s-cs, zs-dzs\ (palat.); 4. a másodfokú zárjelleg-szerinti egydimenziós, porporcionális korrelativ ellentétet: [sz-Z, c-dz. s-zs, cs-dzs, k-g, t-d, ty-gy, p-b,f-v]\ 5. a rezonans egydimenziós, proporcionális, korrelatív ellentétet: [d-n, gy-ny, b-m\, 6. egydimenziós elszigetelt ellentétet alkot az [/—r] fonémapár. Kolon nyelvjárásában tehát összesen 22 mássalhangzós egydimenziós, proporcionális korrelatív párt találunk, és egy egydimenziós, elszigetelt fonémapárt.78 79 80 A fonológiai rendszer szempontjából ezek a legfontosabb korrelációk. Kolon mássalhangzós fonémarendszere azonban 26 fonémát számlál. Minden fonéma 25 ellentét-viszonyt alkothat. A felsorolt egydimenziós korrelatív ellentétviszonyokon kívül a mássalhangzós fonémák azonban izolált ellentéteket alkothatnak, s csak kisebb mértékben többdimenziós proporcionális ellentéteket. A többdimenziós ellentétek jelentősége azonban másodlagos. Az ilymódon összeállított fonémarendszer nem tudákos szerkesztmény, hanem fonológiailag fontos valóság. Azok a viszonyok és vonatkozások, amelyek alapján az ilyen összeállítás megvalósításul, önmagukban és a fonémáktól függetlenül is elképzelhetők, pontos logikai kategóriákat alkotnak, s így fonológiai értéket is képviselnek. A fonológia fogalmainak és rendszereinek logikai fogalmakkal való összevetése megmutatná a fonológiai fogalmaknak belső rendszerességét, fogalmi pontosságát és szabatos jellegét.“0 A fonémának belső fonológiai értéke elhatározóan függ attól a helyzettől, amelyet a fonológiai viszonyrendszer értékhálózatában elfoglal. Ezért változtatja egy-egy fonéma értékét abban a pillanatban, amikor más rendszernek a tagja, vagy amikor a rendszer maga megváltozik. így változik bizonyos értelemben a fonéma értéke nyelvjárásonként is. Pl. más a [tíz] fonéma értéke az irodalmi nyelvben, és más Kolon nyelvjárásában. Az irodalmi nyelvben ez a fonéma többnyire csak idegen szavakban fordul elő, s így valószínűleg csak rendszeren-kívüli, többdimenziós elszigetelt fonéma. Kolon nyelvjárásában azonban rendszerbe tartozik, sé mint proporcionális egydimenziós fonéma helyezkedik el e nyelvjárás mássalhangzós fonéma-rendszerében. Vagy ha elfogadjuk azt a tételt, hogy a [tíz] fonéma az irodalmi nyelvben is beilleszkedett már a mássalhangzós fonéma-rendszerbe, akkor is különbség lesz e két fonémának Kolon nyelvjárásában és az irodalmi nyelvben elfoglalt értéke kö78 TRUBETZKOY, Grandzüge, 69. 79 További vizsgálatnak kell megállapítania, vájjon a [/t] és [/] fonémák alkotnak-e egydimenziós izolált ellentétet. 80 Lásd CARNAP R., The logical syntax of language. London 1937; BÜHLER, Sprachtheorie, 12, 33, 77; HRUŠOVSKY Igor, Teória vedy. Bratislava 1941, 21. 139
