Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
KOLON NYELVJÁRÁSÁNAK FONOLÓGIAI RENDSZERE egyszerű labiális, vagy zárt magánhangzó helyett, pl. [oá (â)], [ië, eë (ej] stb. A különböző nyelvszerkezeti nyelvjárások együttes tárgyalása Szűcsnél is zavart okoz. Az ő tanulmányában is értékesebb az alaktani és a mondattani rész. A Kolon nyelvjárásából közölt tájszavak és szólások nem jellemzik eléggé Kolon nyelvjárásának sajátos jellegét. Kolon nyelvjárásának tüzetes vizsgálatával először a szlovákiai magyar népnyelvkutatók csoportja, illetőleg annak legtehetségesebb tagja, Putz Éva foglalkozott. Néprajzi tanulmányai mellett szerkezeti módszerrel folytatta Kolon nyelvjárásának vizsgálatát. Megállapította e nyelvjárásnak hangtani állapotát5“ és külön tanulmányban foglalta össze a nyelvjárás szerkezeti jellegzetességeit.55 Jegyzetfüzeteinek szótani anyagát a Nyitravidéki tájszótár számára kb. 10.000 lapon kicédulázta, s ellátta jegyzetekkel. Néprajzi tanulmányait fonétikusan lejegyzett szövegekre alapította, ezért mind kiadott munkája,58 59 60 mind kéziratai teljeskörű nyelvészeti anyagot nyújtanak. Szerkezeti szemlélete és munkamódszere a jelenségeknek rendszertani értékelését nyújtja, s ezért nyelvjárástani forrásmunkákként használhattuk. Munkánkban Putz Évának elsősorban a Á kolonyi lágzi, az Adatok Kolon nyelvjárásához, Kolon nyelvjárásának hangtana, és a Nyitravidéki népmesék című munkájában található anyagot használtuk fel. Saját koloni kiszállásunk a nyelvjárásnak közvetlen ismeretét biztosította,61 s jegyzetfüzeteinek anyaga az összevetés és kölcsönös ellenőrzés lehetőségét nyújtotta. FONOLÓGIA I. ALAPFOGALMAK A) A JELENTÉS-MEGKÜLÖNBÖZTETŐ IIANGSAJÁTSÁGOK A jelentés-megkülönböztető (disztinktív) hangoknak egymástól különbözniük kell, tehát hangellentéteket kell alkotniok. E hangellentétek bizonyos hangsajátságok jelenlétéből vagy hiányából adódnak. A hangellentétek rendszert alkotnak. Az olyan sajátságú hangok, illetve 58 PUTZ Éva, Kolon nyelvjárásának hangtana, Pozsony 1940, 19 lap, kézirat. 59 Putz Éva, Adatok Kolon nyelvjárásához, Pozsony 1941, 10 lap, kézirat. 60 PUTZ Éva, Á kolonyi lTMgzi, Pozsony 1945, Szlovákiai Magyar Közlemények I. Nyitravidéki népmesék. Zsére, 1940-41, 100 lap ki. Nyitravidéki népballadák, Zsére, 1940-43, 100 lap ki. A koloni fehérhímzés, Pozsony 1941, 20 1., ki. A koloni nők téli viselete, Kolon 1941, 12 1., ki. Koloni hagyományok és szokások, Kolon 1941, 18 1., ki. 61 A nyitramelléki nyelvjárások jellegének általános jellemzésével kapcsolatban Kolonról is megemlékeztünk A szlovákiai magyarság néprajza (Szlovákiai Magyar Művelődési Könyvtár, szerkesztik Esterházy János és Aixinger László, kiadja a Toldy Kör, Pozsony 1941) című ki írásunkban. A szerkesztők a kiadvány korrektúráját nem küldték el a szerzőnek, így az írás a nyomdahibáknak értelemzavaró tömegével jelent meg. A fonétikai jelölések hanyag megoldásával, és önkényes megváltoztatásával a nyelvjárást tárgyaló rész teljesen érthetetlenné torzult. A szerző levélben tiltakozott a magyar betűnek, a magyar nyelvhelyességnek ilyen meggyalázása ellen, és egyben a szerzői jognak önkényes megcsorbítása ellen is - azonban eredménytelenül. A szerkesztők a szerző engedélye nélkül a nyomdahibáknak megsokszorozott tömegével, újból közölték a kis írást A szlovákiai magyarság élete (Budapest, Athenaeum 1942, 181-193) című — részletigazságaival csak zavarl-keltő - gyűjteményes kötetben. 129
