Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
KOLON NYELVJÁRÁSÁNAK FONOLÓGIAI RENDSZERE Más jellegű esetben is találunk ugyan etimológiai eredetű hangkülönbséget, de ez a hangkülönbség nem disztinktív értékű. Az ilyen hangkülönbséget szabad etimológiai hangkülönbségnek nevezzük.4* A vázolt megkülönböztetésből látható, hogy rendszertanilag nem minden hangkülönbség egyenlő értékű, és hogy nem minden hangkülönbséget és hangváltozást tarthatunk törvényszerű, eltérő (divergens) hangfejlődésnek. Az eddigi nyelvjárástudományok tanácstalansága a vázolt szempontok egyidejű tudatos megkülönböztetésének és érvényesítésének hiányából fakadt. Az összehasonlítás módszertani követelményének első két szempontja a synchronikus, egyidejű leírás módszertani követelményét jelenti, a harmadik a diachronikus szemléletnek és módszernek érvényesítését követeli. Ezért a diachronikus szemléletben szükségszerűen ismétlődik a két első szempont lényege, de másfajú értékelésben, történeti személetben. Az új nyelvjárási leírások szükségszerűen csak synchronikusak lehetnek, azonban a leírás a példaanyag belső csoportosításában egy-egy synchronikusan megállapított rendszertani jelenségnek történelmi megoszlását is érzékeltetheti. A legeszményibb a teljes, önálló, kétirányú tárgyalás, amelyben a synochronikus rendszer megállapítása után a nyelvjárásnak diachronikus tárgyalása következik. A történeti dialektológia tárgyával, módszerével, céljával, feladatával, továbbá értékével és eddigi módszerével nem kívánunk foglalkozni, mivel nem foglalkozunk Kolon nyelvjárásának diachroniájával.48 49 50 KOLON NYELVJÁRÁSÁNAK IRODALMA Balassa osztályozásának alapján Horger Antal a nyitravidéki nyelvjárásokat az északnyugati nyelvjárások közé sorozza.'" A nyelvjárásnak közelebbi meghatározását mellőzi. Az egyes hangok és hangfejlődések tárgyalásakor azonban gyakran megemlékezik e nyelvjárások sajátságairól. Laziczius Gyula a magyar nyelvjárásokat az egyes nyelvjárások belső rendszertani sajátságai szerint osztályozta. A magánhangzós rendszereknek három, illetve négyszögű struktúrái szerint önálló nyelvjárás-területként tárgyalja a palóc nyelvjárásokat. A nyitravidéki magyar községek nyelvjárását a nyugati palóc nyelvjárás-területhez számítja. Durva vonalakban helyesen vázolja e nyelvjárás-területnek fonológiai jellegét is, mert rövid négyszögű és hosszú háromszögű [í]-ző megoldású magánhangzós rendszerben állapítja meg a nyuga48 TRUBETZKOY. Phonologie und Sprachgeographie, TCLP 4, 228, és Anleitung /u phonologischen Beschreibungen, Brno 1935. Az utóbbi a synchronikus leírások szerkesztésének gyakorlati kézikönyve; DOROSZEWSK1 Witold, Quelques remarques sur les méthodes des recherches dialectoloque, Comptes rendus de la Société des Sciences et des Varsovie, 1931, XXIV, 1; és La linguistique général et l’étude dialectes, Atti del III. Congresso internazionale dei linguisti, Firenze 1935, 340; SAVICKIJ P. N., Lesproblémes de la géographie linguistique du point de vue du géographe, TCLP 1, 145. 49 A diachronikus tárgyalás kérdéséhez lásd TRNKA B., Méthode de comparaison analytique et grammaire comparée historique, TCLP 1, 33; JAKOBSON R., Prinzipien der historischen Phonologie, TCLP 8, 270, és MARTINET André, Rôle de la corrélation dans la phonologie diachronique, TCLP 8, 273. A magyar nyelv diaehroniájának első lényegi feltárásait lásd Lazicziusnak Bevezetés a fonológiába (75. lap), Magyar nyelvjárások (22. lap) és Általános nyelvészet (100. lap) című munkáiban. A magyar nyelv diaehroniájának első átfogó elméletét lásd NOVÁK Ľ., Slovenčina a maďarčina v prvých storočiach ich dejín v Strednej Europe, Kstega reíeratów, II. midzynarodowy zjazd slawistów, Warszawa 1934, 85-88. 50 HORGER, A magyar nyelvjárások, 20. 127
