Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
ARANY A. LÁSZLÓ súlyozására kitermelték az elütő, sajátos jellegzetességeket is, vagy legalább is megtartottak sok sajátos archaikus vonást. Az ily munka eredményességének megvan az elméleti és gyakorlati előfeltétele is.” A szomszédos szlovák nyelvjárások ismerete s a szlovák nyelvjárások rendszerezésének gyakorlata nemcsak a szóátvételek, tükörszavak és vonzatúk kérdésében nyújt érdekes és értékes megismerést, hanem a szerkezeti elkülönülés és az összefutó (konvergens) fejlődés kérdésében is.14 Mindezek ellenére nem teszünk eleget e módszertani követelményeknek, s Kolon nyelvjárásának diachronikus rajzát nem vázoljuk. Ennek oka elsősorban a magyar nyelv diachronikus vázlatának hiánya. E feladat külön tárgyalást igényel. Ha ilyen kísérlet megvalósul, visszatérünk a feladathoz. Az egyidejű nyelvi rendszerek összevetése is lehetséges. Főképpen az egyidejű nyelvjárások rendszereinek synchronikus összevetése nyújt tanulságos képet. A nyelvjárástanban alkalmazott összehasonlító módszer megállapítja a nyelvjárások között fennálló egyezéseket és eltéréseket. Lényegében tehát az összehasonlító módszer az elkülönülő, differenciáló jegyek megállapítását eredményezi. Az így nyert áttekintés nagyon értékes, mert megmutatja a nemzeti nyelvnek nyelvjárási megoszlását. Helytelen volna azonban azt hinnünk, hogy a nyelvjárás állapotának jellemző sajátságait csak összevetésekkel tisztázhatjuk, úgy, hogy a leírandó nyelvjárást összehasonlítjuk a környező nyelvjárásoknak vagy a köznyelvnek állapotával.33 34 35 Az ilyen szemlélet az összehasonlító módszer túlértékelését jelenti, mert az összehasonlításnak csak másodlagos jelentősége lehet. A nyelvjárás leírásának elsősorban a nyelvjárásnak belső szerkezetét, rendszerét kell megállapítania. A kutató ezt a munkát lényegében elvégezheti a köznyelvtől és a nyelvjárásoktól függetlenül. A szemléletesség okáért azonban az elsődleges módszer, a szerkezeti leírás mellett másodlagos segéd-módszerként alkalmazhatja az összehasonlító módszert. Mivel a nyelvjárás az egyetemes nemzeti nyelvi rendszernek képezi egy részét, részrendszerét, természetesen tekintettel kell lennünk a fölérendelt nyelvi rendszerre. Ezt a figyelmet megköveteli az elvi, alkati, szerkezeti szemléletünk. Minden jelenség csak részrendszere egy fölérendelt jelenségnek, egésznek, ezért mindig tekintettel kell lennünk a fölérendelt 33 TESNIČRE Lucien, Phonologie et mélange de langues, TCLP 8, 83; ARANY A. L., Psychologické základy javov bilingvistických. Fondements psychologiques des phénomènes bilinguistiques, Linguistics Slovaca l/ll, 1939/40, 39-52. - Lásd még a brüsszeli nyelvészeti kongresszus kiadványát: Réponses au Questionnaire, Brugy, Impr. Sainte Catherine. 1939. 34 A Szlovák Egyetem Bölcsészeti Karának irattárában levő Maďarské jazykové vplyvy v západoslovenských nárečiach című doktori értekezésünkben 1937-ben nyelvföldrajzi módszerrel mutattunk ki ilyen magyar hatású összefutó fejlődésű szerkezeti nyelvtényt a nyugatszlovákiai szlovák nyelvjárások belső rendszerében. E kérdéshez, lásd még Dialektologické dotazníky pre Slovensko č. 2, Bratislava 1937, 36 lap; összeállította ARANY A. L. Sokszorosított kérdőív a szlovák nyelvjáráskutatók számára. E kérdőív 1200 kérdésben tudakozódik a szlovák nyelvjárások magyar elemei felől. Segítségével a szlovák nyelv magyar vonatkozású szótani elemeinek általános érvényű vizsgálatához, 50.000 lapot számláló cédulakatalógus készült. Az anyag fele a szlovák nyelvjárások közvetlen vizsgálatának eredménye, fele pedig az irodalomban található anyag kicédulázásából és rendszerezéséből származik. A kicédulázott anyag alapján készült térképek általános érvényű tanulsággal szolgáltak, s lehetővé teszik e kérdésnek végérvényes feldolgozását. Az említett kérdőív alapján kézült munkákból lásd SZABÓ J., Maďarské elementy v slovenských nárečiach v Gemeri, Linguistica Slovaca I/II, 183-190; KIRÁLY Péter, Magyar szavak Málca nyelvjárásában, Pozsony 1944, Szlovákiai Magyar Közlemények 4. köt. 35 Vo. LAZICZIUS, Általános nyelvészet, 92. 122
