Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Tanulmányok - Bukovszky László: Arany Albert László és a Csehszlovákiai Magyar Népi Demokratikus Szövetség
ARANY ALBERT LÁSZLÓ ÉS A CSMNDSZ Arany 1948 folyamán négy alkalommal hosszabb ideig tartózkodott Rozsnyón. Látogatásai során állandó kapcsolatban volt a Népi Szövetség gömöri tagjaival, de Pobožnýval is. A megbízott személyeknél eljárt a komáromi határozatok ügyében. Igyekezete sajnos nem járt sikerrel. Márciusban Csaji visszaadta Aranynak a számára kézbesített üres kérdőíveket, és elutasította a további együttműködést, ugyanakkor júliusban még mindig nem készült el Csillik a magyar kisebbség jogfosztottságról szóló jogi elemzéssel.43 Közben decemberig Pozsonyban rendszeresen találkozott Mészárossal és Hentzel. 1949 januárjában a Mindszenty-per kapcsán a Népi Szövetség tevékenysége megszűnt. Azok után, hogy az esztergomi érseket 1948. december 26-án letartóztatták, és a büntetőper a Budapest Népbíróságon 1949. február 3-án elkezdődött,44 fennállt a potenciális veszélye a teljes lebukásnak, melyre végül is a magyar és a szlovák belügyi szervek együttműködésének köszönhetően 1949. március 20-tól sor is került. MEGHURCOLTATÁSA Magyarországon a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztálya (ÁVO) 1945-től folyamatosan figyelte Mindszenty esztergomi érsek minden lépését, és operatív, illetve egyéb módon gyűjtötte a rá vonatkozó terhelő bizonyítékokat. Eddigi ismereteink alapján a szlovák belügyi szervek figyelmét azonban a CSMDNSZ tevékenysége elkerülte, illetve nem tudták megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani egyes tagjainak illegális tevékenységét.45 Fordulatot 1949 februárja hozott. Bár a Mindszenty-per elsőfokú tárgyalása véget ért, Budapesten elfogták és az ügy kapcsán kihallgatták Krausz Zoltánt és Varró Istvánt 1949. február 11-én, illetve február 13-án. A felvett jegyzőkönyvek alapján mint kétes állampolgárságú személyeket, illetőségük szerint az országból kitoloncolták, s további eljárás végett 1949. február 20-án Dunacsúnnál átadták a szlovák belügyi hatóságnak.4'1 Újabb kihallgatásuk után megkezdődött a CSMNDSZ teljes felszámolása, és az érintett 42 személy kihallgatása, letartóztatása. (Lásd a dolgozat végén szereplő Mellékletet!) Hajdú, Gömöri és Hentz után Arany Lászlót is letartóztatták. A Belügyi Megbízotti Hivatal 402/A Államvédelmi Főosztályának (ŠtB) vezetője 1949. március 1-jén szigorúan titkos leiratában utasította a pozsonyi Kerületi Államvédelmi Hivatalt (a továbbiakban: KAH) Varró István és társai államellenes tevékenysége kapcsán Arany előzetes letartóztatására és fegyveres előállítására a KÁH fogdájába. Az elfogatási parancsot aznap 16 óra 37 perckor vette át a KAH illetékes tisztje, de annak végrehajtására, a felszólítás ellenére, csak a következő napon, 1949. március 2-án, délelőtt 9 órakor került sor. A vád Arany ellen a népi demokratikus rendszer védelméről szóló 231/1948. sz. törvény alapján minősített államellenes tevékenység volt.47 Letartóztatásával egy időben a belügyi szervek házkutatást tartottak pozsonyi lakásán. Arany a letartóztatást követően a vizsgálati fogság idején Pozsonyban a KAH börtönében raboskodott. Az állambiztonság által kezelt ügyben felvett vizsgálati dosszié alapján 43 A ÚPN, XII. Správa ZNB a KS ZNB S-ŠtB v Bratislave, V-1004/1 Arany 1949. március 5-i vallomása. 44 Gergely Jenő: A Mindszenty-per. Budapest, Kossuth Kiadó, 2001, 3-17. A per során a vádintítványt Alapy Gyula, a neves komáromi levéltáros-történész fia, ifj. Alapy Gyula néptigyész készítette. 45 1946 nyarán az Észak Szava röplap nyomtatása és terjesztése miatt Krausz és Varró lakásán házkutatást tartottak, de nem találtak terhelő bizonyítékot, és a vádat ejtették. 46 A ÚPN, XII. Správa ZNB a KS ZNB S-ŠtB v Bratislave, V-1004/3, V-1004/4. 47 Uo. V-1004/1. 99
