Dohányos Róbert et al. (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

6. A nemzeti és etnikai kisebbségek településszerkezete

A nemzeti és etnikai kisebbségek településszerkezete 51 A roma populáció településszerkezetében a kedvezőtlen feltételekkel rendelkező tör­pefalvak dominálnak, az általuk lakott 157 roma település közül 65 település volt 500 fő alatti. A romák urbanizációs szintje a legalacsonyabb az országban élő nemzetiségek kö­zül. Az urbanizáció mutatói ellentétesek a szlovákiai átlaggal - a 43%-nyi vidéki népes­ség helyett náluk a populáció 57%-a él vidéken. Az elmúlt 20 évben a romák lakóhelyi szegregációja megerősödött, etnikai gettók ki­alakulása fenyeget. Napjainkban a romák közel 70%-a olyan környezetben lakik, ahol ki­zárólag vagy túlnyomórészt roma családok élnek, további 20 százalékuk közvetlen kör­nyezetében pedig nagyjából egyenlő arányban találhatók roma és nem roma családok. A romák településszerkezetében sajátos helyet foglalnak el az ún. roma telepek, me­lyek egy településen belül erősen elkülönülnek a nem roma nemzetiség által lakott tértől. Az így szegregálódó roma etnikum lakótereiben két tendencia figyelhető meg: • az alacsony státusú, leromló városi lakónegyedek; • a sorvadó aprófalvak egy részének gyors ütemű „elromásodása”, melyet elősegít a magasabb társadalmi státusú családok elköltözése, s ennek következtében önszervező­désre képtelen, eltorzult szerkezetű csonka társadalmak jönnek létre. 28. táblázat A roma kisebbség településeken betöltött részarányának a változása 1991-2001 Romák számaránya 1991-ben Települések száma Romák számaránya 2001 -ben Települések száma Legalább 10% 59Legalább 10% 157 Legalább 20% 31Legalább 20% 54 Legalább 30% 17Legalább 30% 21 Legalább 40% 8Legalább 40% 12 Legalább 50% 5Legalább 50% 6 Forrás: Népszámlálás 2001 6.3. A ruszin kisebbség településhálózata A ruszin kisebbség számaránya 145 községben éri el az összlakosság legalább 10%-át (ahol a ruszin populáció 58%-a él), s ezen belül 102 településen a 20%-ot is meghaladja. A ruszin kisebbségi települések közül 139 apró falunak minősül, a lélekszámúk nem éri el az 1000 főt. A ruszinok számaránya 2 városban haladja meg a 10%-ot, miközben az összpopuláció urbanizáltsági szintje mintegy 10%-kal (48%) az országos átlag alatt ma­rad - az általuk elfoglalt földrajzi tér alacsonyabb szintű urbanizációjának a következmé­nyeként. A legszámottevőbb ruszin közösség Mezőlaborcon él (2303 fő), 1000 fő fölötti popu­lációjuk él még Eperjesen, Homonnán, Szinnán, Felsővízközben és Kassán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom