Dohányos Róbert et al. (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
6. A nemzeti és etnikai kisebbségek településszerkezete
48 A nemzeti és etnikai kisebbségek településszerkezete 6.1. A magyar kisebbség településhálózata A legnagyobb számú nemzeti kisebbség, a magyar kisebbség helyzete a településhálózatban viszonylag kedvező, bár a magyarlakta települések korábban csaknem homogén etnikai összetétele az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben megváltozott. A magyar nyelvterület természetes folytatódása az észak-magyarországi tájaknak - a magyar kisebbség által lakott települések több mint felében a magyar lakosság számaránya 75%nál magasabb. A szlovákiai magyar populáció 532 településen haladja meg a 10%-os számarányt, míg a szórványvidékeken (a településen belüli arány 10% alatti, illetve kevesebb mint 100 fő) a magyar kisebbség kevesebb mint 7%-a él. 15. ábra A legalább 10% magyar számarányú községek számának megoszlása NUTS 4 régiónként S 1 pont = 1 község Forrás: Népszámlálás 2001 Az etnikai identitás megőrzése szempontjából a legkedvezőbb helyzetben a többségi (a lakosságon belül a magyar nemzetiségűek számaránya 50-80%) és abszolút többségi (a lakosságon belül a magyar nemzetiségűek számaránya 80% fölötti) településeken élő 171 252, illetve 239 033 kisebbségi magyar van. A magyar nyelvterület 532 községe közül az elmúlt 10 év alatt 478-ban csökkent a magyar nemzetiségű lakosok számaránya; ez az apadás mindenekelőtt az asszimiláció számlájára írható. A csökkenés mértéke azokon településeken volt nagyobb, ahol a magyar lakosság számaránya 60% alatt volt 10 évvel korábban. A szlovákiai magyar kisebbség urbanizációs szintje elmarad az országos átlagtól: a populáció több mint 22%-a - ez az országos átlagnál 6%-kal magasabb - él az infrastrukturális ellátottság szempontjából problémás, legkedvezőtlenebb életkörülményeket kínáló és a növekvő elvándorlás miatt elöregedő népességű 1000 főnél kisebb településeken.
