Dohányos Róbert et al. (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

5. A nemzeti és etnikai kisebbségek demográfiai mutatói

A nemzeti és etnikai kisebbségek demográfiai mutatói

35

5.3. A népesség gazdasági aktivitása

A kilencvenes években végbement gazdasági szerkezetváltással egyidejűleg egy addig nem tapasztalt jelenség ütötte fel a fejét az ország munkaerőpiacán. Szlovákiában nyugatról keletre, illetve északról délre haladva sajátos lejtő alakult ki, melynek irányában növekvő és állandósuló magas munkanélküliség jött létre. E folyamatok térbelisége megnyilvánul a nemzeti és etnikai kisebbségek munkaerő-piaci mutatóiban is:

1. az országos átlagnál kedvezőbb munkaerő-piaci viszonyok jellemzik a cseh, a német és a zsidó kisebbséget (köszönhetően egyrészt az illető populációk végzettségi, képzettségi mutatóinak, másrészt pedig az általuk elfoglalt terek kedvező földrajzi fekvésének);

2. az országos átlaghoz közelítő munkaerő-piaci viszonyok a ruszin és az ukrán kisebbséget jellemzik;

3. az országos átlagnál kedvezőtlenebb munkaerő-piaci viszonyok mindenekelőtt a roma és a magyar kisebbségi társadalmat sújtják (ezt azok tagjainak alacsonyabb végzettségi/képzettségi mutatója és az általuk lakott földrajzi terek perifériális fekvése magyarázza).