Dohányos Róbert et al. (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
4. A nemzeti és etnikai kisebbségek megoszlása a közigazgatási egységek tükrében
A nemzeti és etnikai kisebbségek megoszlása... 17 A magyar kisebbség többsége (a Nyitra környéki magyarság kivételével) viszonylag kedvező etnikai viszonyok között él: az anyaország határához tapadó etnikai tömbterületet népesíti be (bár az elmúlt évtizedekben a magyarlakta települések etnikai összetétele jelentős változásokon ment keresztül a többségi nemzet képviselőinek a javára). A magyar nyelvterület közel 600 km hosszan fut a szlovák-magyar határ mentén, mely legnagyobb észak-déli kiterjedését Nyugat-Szlovákiában éri el. A magyar nyelvterület - beleszámítva a nyitrai nyelvszigetet is - közel 10 000 km2 kiterjedésű. A roma populáció területi eloszlásában viszonylag kevés változás történt az elmúlt évszázadban a nagyarányú népességmozgásuk ellenére: tovább növekedett a kelet-szlovákiai tömörülések súlya (mindenekelőtt Gömörben és a Szepességben), ezáltal markánsabbá vált térbeli eloszlásuk korábbi egyenlőtlensége. Napjainkban a roma társadalom 70%-a az ország területének közel egyötödén összpontosul. Az 1950-es években induló szocialista iparosítás jelentős hatással volt a romák nem roma környezetben való szétszóródására. A városok ipari beruházásai, melyek főként tömeges, alacsony képesítésű munkaerőt igényeltek, jelentős urbanizálódási folyamatot indítottak el a roma népesség körében (napjainkban a roma kisebbség 43%-a városlakó). A 46 620 főt számláló cseh kisebbség a magas lélekszám ellenére szórványkisebbséget alkot (számaránya csupán egyetlen szlovákiai községben haladja meg a 10%-ot, mégpedig a Csallóköz közepén fekvő Macházán, melynek etnikai szerkezete a Csehszlovákia létrejöttét követő ún. kolonizálási folyamat emléke). Pozsonyt és Kassát leszámítva - ahol 7972, illetve 2083 cseh nemzetiségű személy él - a cseh kisebbség szétszórtan él az ország területén, bár a cseh nemzetiségű lakosok száma valamennyi kerületszékhelyen meghaladja az 500 főt. A ruszinok hagyományos településterülete Szlovákia északkeleti része. A ruszin kisebbség által lakott szlovákiai régiók összterülete területe közei 3000 km2. Az ukrán nemzetiség területi elhelyezkedése a ruszin kisebbség területi elhelyezkedésével mutat hasonlóságot. A lélekszámban közel 11 000 főt számláló ukrán kisebbség által lakott tér azonban nem kompakt jellegű, számarányuk mindössze 16 településen haladja meg a 10%-ot. Bár napjainkban a német nemzetiség szórványkisebbségnek tekinthető, az elmúlt évszázadokban lakott régióikban az átlagosnál nagyobb az előfordulásuk. A német nemzetiségű populáció számaránya mindössze öt közép-szlovákiai és két kelet-szlovákiai kisközségben haladja mega lakónépességen belüli 10%-ot. A lengyel nemzeti közösség tagjainak többsége az ország északi régióiban, a lengyel határ mentén él - mindenekelőtt Észak-Árvában és Észak-Szepességben. A horvát nemzeti kisebbség több mint90%-a Nyugat-Szlovákiában összpontosul, azon belül is a Pozsony mellett elterülő Dunacsúnban és Horvátjárfaluban (ahol számarányuk 16,2%, illetve 20,4%). 4. A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK MEGOSZLÁSA A KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK TÜKRÉBEN Szlovákia 2003-ban érvényes közigazgatási rendszere 79 járásból (NUTS 4 régió) és 8 kerületből (NUTS 3 régió) állt.
