Dohányos Róbert et al. (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Előszó
Előszó A nemzeti és etnikai kisebbségek ügye - kulturális és szociális sajátosságaik, a többségi nemzettel való súrlódásmentes együttélésük feltételei, közjogi helyzetük meghatározása, saját kulturális intézményrendszerük optimális kialakításának módozatai, zökkenőmentes betagozódásuk a társadalmi élet legkülönbözőbb területeire - minden civilizált ország kulturális és politikai közgondolkodásának, sőt a demokratikus parlamentek és a különböző szintű államigazgatási szervek munkájának is szerves részét képezi. Szlovákiában - hasonlóan a közép-európai térség más országaihoz, amelyeknek viharos 20. századi történelme nem tette lehetővé a kisebbségek helyzetének demokratikus rendezését, sőt még e folyton változó (és többnyire rosszabbodó!) helyzet szakszerű és ideológiamentes vizsgálatát sem - a rendszerváltást követően a kérdéskör gyors rendezésének feltételei nem voltak adottak. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek a kommunista rezsim által szőnyeg alá söpört s egyre nehezebben kezelhető problémái, illetve a többségi nemzet sokszor történelmi tévhiteken és ismerethiányon alapuló, a múlt feldolgozatlan nemzeti traumáiból erőt merítő negatív előítéletei, sajnos, a mai napig etnikai-politikai feszültséget indukálnak Szlovákiában. Ha pedig létezik egy feszültségforrás, abban is biztosak lehetünk, hogy a politikai palettán megjelennek azok a pártok is, amelyek ennek a feszültségforrásnak a kiaknázására építik ideológiájukat. Ha ezek a szélsőséges - adott esetben jobboldali - politikai erők nem is tesznek szert nagyobb szavazóbázisra, annyit azért elérnek, hogy folytonos uszításukkal befolyásolják a közhangulatot, s így az egész politikai spektrumot deformálják. Sajnálatos módon az érzelmileg túlfűtött közhangulatot érzékelve a mérsékeltebb többségi politikai pártok sem képesek minden esetben ellenállni a mélyen rosszhiszemű nacionalista populizmus kísértésének. A mesterségesen fenntartott feszültég pedig természetszerűleg újabb feszültségeket generál. Ennek pedig az a következménye, hogy a politikai közbeszéd témái között kiiktathatatlanokká válnak azok az álproblémák, amelyek hihetetlen energiákat vonnak el egyrészt a nemzeti és etnikai kisebbségek égető gondjai felelősségteljes, eurokonform kezelésének keresésétől, másrészt azoknak a valós kérdéseknek a megoldásától, amelyek nemzeti hovatartozástól függetlenül minden állampolgárt érintenek. Ráadásul a sokszor heves és arrogáns politikai vitákba torkolló szócséplés az ország nemzetközi megítélése szempontjából is rettenetes károkat okoz, melynek természetesen gazdasági következményei is könnyen lehetnek. Annak, hogy a föntebb leírt negatív folyamatok megállítását, illetve a nacionalista demagógia eszkalálódásának megelőzését elősegítsük, egyetlen módja van: a kisebbségek helyzetének tudományos szempontú vizsgálata, a folyamatok szakszerű, a legújabb elméleti módszerekre alapozott nyomon követése, valamint az ekként szerzett ismeretek hozzáférhetővé tétele a lehető legszélesebb rétegek számára. Mindazon kiadványok, amelyek ezt a nemes célt követik - és céljuk elérése érdekében megfelelő szellemi tőkét is képesek felhalmozni -, olyan missziót teljesítenek, amely mind a kisebbségi kultúrák