Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)
Matkovich Ilona: Salgótarjáni városrehabilitáció - Az üres zsebek városa
Matkovich Ilona Salgótarjáni városrehabilitáció -Az üres zsebek városa A nógrádi megyeszékhely ugyan részese egy három és fél milliárd forintos városrehabilitációs programnak, de ebből egyelőre alig valami érzékelhető - pedig ha valahol, hát Salgótarjánban minden téren lenne mit rehabilitálni. Erősen depis város — jellemzik lakói; azon települések egyike, ahol leginkább megszenvedték a gazdasági rendszerváltozást. A veszteséges bányászatra épülő gyárak bezárásával és privatizálásával tízezernél több munkahely szűnt meg az elmúlt két évtizedben. A helyiek emlékei szerint az acélgyár környékét korábban sorompó választotta el a többi városrésztől, akárki nem léphetett be a negyedbe, ahol a dolgozók a gyártól ingyen kapták az áramot, ingyenes koncerteket és színházi előadásokat tartottak nekik, volt virágosítási program. Az itteni gyerekek a város legjobban ellátott iskolájába jártak, nem jelentett problémát a bölcsődei, óvodai elhelyezés, sőt az acélgyár saját kaszinót is épített öt és fél ezer dolgozójának. Az idősebbek máig a szocialistákhoz kötik az aranykort, ezért is tartották ciklusokon át hatalmon őket. Az évtizedes romláson változtatni azonban sem a szocialista városvezetésnek, sem a 2006-ban a baloldal széthúzása miatt a város élére kerülő volt iskolaigazgató, Székyné Sztrémi Melinda vezette jobboldalnak nem sikerült. Ráadásul a még működő gyárakból is folyamatos az elbocsátás. Az utcára került, addig főként segédmunkásként vagy betanított munkásként alkalmazott emberek ma segélyen tengődnek. A 22 évig kézi csiszolóként dolgozó Gagyi Dezső, amikor megszűnt a munkahelye az Iparfém Kft.-nél, bement egy ismerős szocialista képviselőhöz, hogy tud-e neki 63 ezer forintért munkát, mert addig is ennyit keresett. A fizikai munkásoknál átlagosnak mondható nettó 60-70 ezer forint arra volt elég, hogy kifizessék a rezsit és az ötezer forint lakbért - ugyanis Salgótarjánban a munkások, köztük a romák jelentős része ma is önkormányzati bérlakásban él. 79
