Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)
Kiss Márta: Túristvándi - Kis falu, nagy tervekkel
tében vívnak meg egymással. A program eredményeként kialakultak nemzetközi kapcsolatok is, a spanyol csapat például, amelyik két éve elvitte a kupát, tavaly ismét visszatért. 2006-ban először rendeztek a falusiak Húsvéti Vásárt is, ami kifejezetten a túristvándiaknak szól, és ahol saját termékeiket árulták. Ez a vásár első alkalommal még „nem volt túl sikeres”, mert a rossz idő miatt kevesen jöttek el. Ehhez — az egyik árus szerint — az is hozzájárult, hogy ezt a rendezvényt még nem ismerik az emberek, és nem volt túl jól meghirdetve sem. A polgármesterasszony lelkesedése és kitartása azonban töretlen, bízik benne, hogy pár éven belül már nem lesznek ilyen problémák. A fesztiválok megszervezésében és lebonyolításában az összes hivatali dolgozó és közmunkás, valamint a pedagógusok egy része is részt vesz. Néhány fiatal, aki a teleházban és a tantestületben dolgozik, nagy lelkesedéssel veti bele magát a szervezésbe. Honlapot terveznek, kiadványokat szerkesztenek, a húsvéti vásárra nyulat készítenek; a nyíregyházi gyümölcskarneválra például az egyik évben különféle aszalt gyümölcsökből elkészítették a vízimalom pontos mását is. A polgármesterasszony szerint rengeteg embert tudna még a hivatal ilyen munkákra alkalmazni, hiszen egy-egy hasonló alkalom előtt az egész falut ki kell csinosítani, valamint meg kell építeni a természetes alapanyagból készült sátrakat is. „A rendezvény a helyi kézműves termékeket előállító vállalkozások helyzetbe hozásában játszik fontos szerepet.” A község vezetése a saját készítésű termékekkel érkező vállalkozókat részesíti előnyben, akiknek, amennyiben vállalják, hogy helyben bemutatják, hogyan készülnek a termékeik, még helypénzt sem kell fizetniük. A cél „a helyi érdekek és a helyi értékek védelme”, mint például a helyi mesterségek újra felfedezése és felélesztése. Túristvándi a molnárság mellett a kovácsmesterség színhelye is szeretne lenni a jövőben, abból a történelmi tényből kiindulva, hogy Móricz Zsigmond nagybátyja itt volt uradalmi kovácsmester. A malom miatt a pékmesterséget, a szövést-fonást is szeretnék feleleveníteni, a termékek értékesítésébe a helybeli munkanélküli nőket vonnák be. A polgármester- asszony ötleteinek ez csak egy része, ennél jóval gazdagabb a tervek repertoárja. Távoli tervek szerint „egy komplex turisztikai centrum épülne ki, van egy 13x12 méteres szabadtéri színpad, aminek a kiszolgáló létesítményei is megépülnének, épülne egy 40 férőhelyes, kétszemélyes szobákból álló szálláshely, melegítő konyhával, konferenciateremmel, tekepálya, teniszpálya, tehát egy komplex szabadidőcentrum”. A fejlesztési elképzelések megvalósításának alapvető feltétele a különböző pályázati források megszerzése. 73
