Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)

Kiss Márta: Túristvándi - Kis falu, nagy tervekkel

iskola, szedjünk a rendezvényeken magasabb belépődíjat, csak maradjon meg az iskola”. Míg az iskola megtartása mellett kiáll a falu, a fogyatékos, magatartási és tanulási problémákkal küzdő gyermekek integrált oktatá­sának megítélése már nem ilyen egyértelmű. Bár az iskolát sokan dicsérik, és a lakosok egy része be is látja, hogy az iskola fennmaradása miatt szük­ség van az integrált oktatásra, a szülők nagy része fél, hogy a sérült gye­rekek integrált oktatása színvonalromláshoz fog vezetni. A szegregáció, amelyet a polgármesterasszony szeretne elkerülni, a jövő reális forgató­­könyve, hiszen várható, hogy a környező településekről, intézményekből mind nagyobb számban ide küldik majd a fogyatékos, sajátos nevelési igé­nyűnek minősített) gyerekeket. Valószínűleg ez lesz az iskola megmara­dásának ára. Az iskolának az oktatás és nevelés mellett komoly közösségszervező ereje van, a tanári kar a rendezvények szervezésében is oroszlánrészt vál­lal. Annak ellenére, hogy Túristvándi vezetése a társulást kényszerként éli meg, 2006-ban Kömörővel intézményfenntartó társulásba lépett, hiszen a társulással járó többlet normatíva nélkül nem tudták volna megtartani oktatási intézményeiket. Az önkormányzati alkalmazottakhoz hasonlóan a tanárok nagy része (70%) sem túristvándi lakos. A képzett munkaerő helyben tartásának ér­dekében a képviselő-testület határozatot hozott az iskolás gyerekek támo­gatására, remélve, hogy így Túristvándihoz kötheti a fiatalokat. A jól tanuló gyerekek ösztöndíjat kapnak: tyA cigánygyerekek állami for­rásból, a magyarok önkormányzati forrásból.”Az egyik képviselő-testületi tag és vállalkozó — kocsmájában gyakran találkozik fiatalokkal, és sokat szokott beszélgetni velük - nagyon jónak tartja az ösztöndíjrendszert: „Szokták kérdezni, hogy mennyinek kell lenni az átlagnak ahhoz, hogy ösz­töndíjat kaphassanak. Nem sok pénzt kapnak,3500 forintot, de ez elég egy telefonkártyára. Kérdezik, várják. Mindegy, hogy mennyi az összeg. Nem az összeg nagysága most a fontos, hanem hogy ők valamiért kapnak. Elértem egy célt, és azért kapok. ” Túristvándi vezetése tehát elkötelezett a fiatalok taníttatása és otthontartása mellett. Arra is több példa van, hogy az ön­­kormányzat egy frissen végzett diplomásnak tapasztalatszerzés céljából munkát biztosít, nemrégiben egy frissen végzett tanárt és pedagógus vég­zettségű barátnőjét alkalmazták az iskolában.38 38 A fiatalembernek harmadéves korában megmondták, hogy Túristvándiban biztos állás várja, és ez szerinte segítette abban, hogy befejezze tanulmányait. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom