Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)

Kiss Márta: Túristvándi - Kis falu, nagy tervekkel

az egész falut, még többen lettek téesztagok, mint mikor Szatmárcsekéhez tartoztunk. Aki sose volt téesztag, még az is belépett, akinek nem volt munkahelye, az is bízott benne. Be kellett mindenkinek fizetni 9000 forintot, és választottak megint ugyanúgy téeszelnököt, meg brigádvezetőt.”A szövetkezet azonban alig két évig működött, hamar kiderült, hogy a mezőgazdaság csak kevesek számára jelent ezen a vidéken biztos megélhetést.

A Túristvándiban hagyományosan fontos állattenyésztés - ahogy erről már egy korábbi fejezetben beszámoltunk — ekkor, a tejértékesítési problémák miatt szűnt meg teljesen a településen. így aztán a több mint száz szarvasmarhából négy darab maradt a faluban. Kizárólag állattartással már senki sem foglalkozik, csupán egy olyan család van, amely nagyobb állománnyal rendelkezik, ők juhokat tenyésztenek.34 A 170-200 juhot35 főként a húsáért tartják, és élőállatként adják el, a juhtenyésztés azonban számukra is kiegészítő jövedelemforrás. Jelenleg a legnagyobb birtok ötvenhektáros, ezt követik a húsz hektár körüliek (körülbelül négy), majd a tízhektárosak, vagy az alattiak. A gazdaságok nagy részén kukoricát, búzát, tritikálét és napraforgót termesztenek, mert a föld e növénykultúráknak kedvez. „Ezzel is, azzal is próbálkoztunk, volt, mikor bejött, volt, mikor nem jött. Az elején nagyon megtanultuk, hogy nem egyfajtát vetünk, hanem ebből is, abból is, mert ha az egyik elúszik, akkor a másik még ott van. ” Páran almatermesztéssel is foglalkoznak, egy-öt hold nagyságú gyümölcsösök vannak a faluban. Legtöbben nemcsak saját, hanem bérelt földeken is gazdálkodnak. A szántóföldi növénytermesztés mellett egyre inkább teret nyernek az Európai Unióból ismert tájgazdálkodási módszerek; azért fizetnek a gazdáknak, hogy gyepesítsék földjüket, vagy ne használjanak műtrágyát, gépi kaszát stb. Mivel Túristvándi külterületének 90%-a a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozik, sok korlátozás van érvényben a földhasználatot illetően. Azokon a területeken például, ahol a haris nevű védett madár fészkel, csak kézzel lehet kaszálni. Pár éve működik egy agrár-környezetvédelmi program, amelyben néhányan részt vesznek a faluból.

Öt gazdálkodó - akik egymással is szoros együttműködésben állnak — egy szatmárcsekei nagyvállalkozónak szállítja a kukoricát, a búzát és a

34 A juhtenyésztésbe egy kézenfekvő lehetőség kiaknázása miatt fogtak bele, ugyanis a családfőnek gátőrként a munkájához tartozik a lekaszált fű összegyűjtése, amit ő az állatokkal etet fel, „így az nem vész kárba”.

35 A juhokra két juhász vigyáz. A tulajdonos egy kölesei és egy kóródi juhtenyésztővel fogott össze, hármasban fizetik a juhászokat.

66