Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)

Kiss Márta: Túristvándi - Kis falu, nagy tervekkel

Egy másik asszony a gyes lejárta után munkanélküli lett, amikor adódott a lehetó'ség egy nevelőszülői tanfolyam elvégzésére. Bele is vágott, majd később kapott ugyan munkát, de ha nem vett volna magához gyermeket, akkor kiesik a neveló'szüló'i hálózatból, amit nem szeretett volna, így került hozzá az elsó' nevelt gyerek. A történetek hasonlítanak egymásra; sokan megélhetésük miatt vágtak bele a gyereknevelésbe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a neveló'szüló'ség gyermekszeretet, elhivatottság és képességek nélkül végezhető' munka, pusztán a pénzkereset egyik módja lenne. Többen egyértelműen tagadják, hogy a több jövedelem miatt kezdtek volna bele a neveló'szüló'ségbe, sőt, e feltételezést kifejezetten sértőnek érzik.

„Mi soha nem a pénzért csináltuk, soha nem! Nekem senki ne mondja! Én háromszorosát-négyszeresét költőm a gyerekekre, mint amennyit kapok értük. Nagyon-nagyon sokat kellett küszködni velük, és ezt csak az tudja, aki csinálj a. "Úgy tűnik, hogy az emberek ellentmondást és összeférhetetlenséget éreznek abban, hogy egy gyermek befogadásában és nevelésében anyagi megfontolások is közrejátszhatnak a gyermekszeretet, a részvét, a segítés vágya mellett. Az elv, miszerint a gyermek nem áru, tabutémává teszi a neveló'szüló'ség anyagi vonatkozásait, a feloldhatatlan ellentmondást erősítik a később kialakult szoros kötődések is. A neveló'szüló'ség intézményének kialakulásáról számos történetet hallottunk, elterjedéséhez többek szerint az is hozzájárult, hogy Túristvándi toleráns és befogadó falu. „Biztosan szerepe van benne, hogy a helybeliek nem szólták meg egymást ezért, és a gyerekeket sem közösítették ki, ezt is mutatja, hogy sok gyerek helyben telepedett le, és hogy a mai napig hazajárnak. Senki nem emlegeti fel, hogy ők intézetisek voltak. Sok az ilyen jellegű vegyes házasság is, nem nézi ki őket a faluközösség, általában a lányok maradtak itt”- vélekedik egy nevelőanya.

Hallottunk olyan történetet is, hogy a neveló'szüló'ség Túristvándiban a népességszám növelése érdekében szervezetten kezdődött meg a hatvanas években. Az, hogy kizárólag az egyéni racionalitáson túlmutató településmentő eszme vezérelte volna a falubelieket (még ha ez közre is játszott), többek között azért nem valószínű, mert a település lakosságának csökkenése a hetvenes években kezdődött.31 A falumegmentő magyarázat szüle-31 A népszámlálások szerint a népességszám a következőképp alakult: 1949-ben 924, 1960- ban 1041, 1970-ben 953, 1980-ban 878, 1990-ben 737 fő'. Az állandó népesség száma 1960- ban volt a legmagasabb, majd a következő' harminc évben több mint 300 fővel csökkent.

59