Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)

Kiss Márta: Túristvándi - Kis falu, nagy tervekkel

nem egyértelmű, hogy elvándorlás vagy odavándorlás, pozitív vagy negatív szaporodási ráta jellemzi a falut, legfeljebb egy-két éves trendek rajzolódnak ki. Bár 2000 óta a falu lakosságszáma ismét enyhén csökken, illetve stagnál,5 mégsem beszélhetünk egyértelműen kedvezőtlen fordulatról. Túristvándi lakosságának 26%-a 18 év alatti, 19%-a 60 év fölötti. A faluban arányait tekintve több a fiatal, mint az idős, a település társadalma tehát viszonylag fiatalnak mondható.

A fenti adatok azt támasztják alá, hogy a falu sorsa nem dőlt el egyértelműen: „Ebből még bármi lehet”. A falu vezetése mindent meg is tesz a tendenciák megváltoztatása, azaz a lakosság megtartása, illetve növelése érdekében, s ennek kulcsát a fiatalok otthontartásában látja. Túristvándi - ban a legfőbb problémát a munkanélküliség jelenti; a statisztikák szerint a falu lakosságának csupán 14%-a dolgozik, a többiek munkanélküliek, inaktívak vagy eltartottak, minden egyes dolgozó emberre több mint hat eltartott jut.6 A település vezetése az aluliskolázottságot tekinti a magas munkanélküliség egyik legfőbb okának, ugyanis Túristvándi lakosságának 62%-a csak nyolc vagy annál kevesebb osztályt végzett, és csupán 2,3%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ezek az arányok messze elmaradnak mind az országos, mind a Fehérgyarmati kistérség iskolázottsági arányaitól. Ezért a településvezetés szerint a probléma megoldását a fiatalok képzésével, otthontartásával kell kezdeni, ennek azonban alapvető feltétele, hogy megfelelő elhelyezkedési lehetőséget tudjanak számukra kínálni.

A posztját tizenegy éve betöltő, munkáját hivatásként végző ambiciózus polgármesterasszony7 mindezzel tisztában van, tudja, hogy a falu helyzeténekjavításához komplex, hosszú távú fejlesztésre van szükség, amelynek léptéke azonban csak a településinél nagyobb, kistérségi és regionális lehet. Véleménye szerint, Túristvándi legfőbb fejlesztési lehetősége a turizmus.

5 A 2000-ig növekvő — és akkor 780 fó'nél kulmináló — tendencia megtört, és négy év alatt enyhe csökkenés, majd stagnálás következett be. Az ilyen kisebb ingadozásokból azonban nem vonhatunk le messzemenő' következtetéseket.

6 Foglalkoztatott 106, munkanélküli 100, inaktív kereső' 319, eltartott 247. (Forrás: TStar adatbázis, 2004.)

7 A Köleséről származó, hat fiúgyermeket nevelő asszony először 1996-ban, időközi választáson indult polgármesternek. Azóta háromszor is újra választották, legutóbb 2006- ban. Polgármesteri, családanyai teendői mellett az elmúlt években két diplomát is szerzett. A polgármester asszony mellett támogató, aktív képviselő-testület dolgozik, vezetői stílusára mégis az jellemző, hogy egy személyben tartja kézben a község irányítását, a mindennapi döntésektől a lobbizásig.