Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából

A kürti nyelvjárás hangtana

47

Akkor úgy mégrándút, mintha még valami lett vóna benne. Oszt én a Koma aszongya: Koma, valami van ám még — aszongya ia Mënyusba. Osztá még tőtöttünk bele, de aszonta ja Koma, hoty hát valami tessz belülié, fektessük lë. Lefektettük itet, osztán ëecër csak fölibrett. Osztén úgy Utt még belülié valami, pejig fél órájig meg vót hava ia kinyektül. Hátha Koma oda nem gyiin, hát mëkhal. Fenének gyütt vóna ieszibe, hogy a nyakába köll öntenyi valamit.

Jelmagyarázat.

á: rövid illabiális, alsó nyelvállású, postdorsalis képzésű a hang.

ä: alsó nyelvállású, hosszú.veláris magánhangzó, gyenge labialisatióval.

ë: magas nyelvállású, rövid palatális magánhangzó.

i: középső nyelvállással képzett nyílt, hosszú, illabiális, palatális magánhangzó.

r\: olyan «-szerű hang, amelynél a zárat a nyelv háta és a szájpadlás alkotja; a nyelv hegye az alsó fogsorhoz támaszkodik, az ajkak e állásban vannak.- : annyira hanyagul képzett n hang, hogy csak orrhangú színezetet ad az előtte álló magánhangzónak, pl. a, e.

Képzése közben csak a nyelv hegye érinti az alveolaris területet: a", e".

Az itt fel nem sorolt betűk olyan hangértéket jelentenek, amilyenek a mai köznyelv hangjai.

❖