Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
34 Danczi ViUebald hangjel szerepel. A magyar kiejtést tanuló cseh ember hallás után az édes szót iëdes-ként rekonstruálja. Nem áll ettől távol a magyar nyelvjárások í-ző tulajdonsága. Az l-zés jelensége abban áll, hogy az é helyébe í lépett a nyelvtörténet megállapítása szerint a XVI. század folyamán. A kürti nyelvjárásban nem lett minden é í-vé. Nagyon sok szóban hosszú zárt é-t ejtenek. Ennek történeti fejlődését leírtam az I. A) b) részben. Ezekből a változásokból láthatjuk, hogyha valami változik, az magával hoz más eltolódásokat is. Amikor a nyelvjárások egy részében, így a kürti nyelvjárásban is a nyílt hosszú g hang é-vé záródott, ugyanakkor a zárt hosszú é tovább záródott í-vé. Ez természetesen csak általános szabály; nem mondható minden szóra külön, mert lehetnek és vannak alóla kivételek. A kürti nyelvjárásban egyik fajtájú é sem fejlődött diftongussá. Az é^i megfeleléseket és az és szavakat a hangváltozások rendszeres tárgyalásánál mutattam be. Für István (Az í-zés állapota a mai magyar nyelvjárásokban. Szeged, 1930. 96) megállapítása szerint minél nagyobb valamely szó vagy szuffixum í-ző változatának az elterjedtsége, annál régebben történt meg benne az é>í változás. A kürti nyelvjárásban majdnem minden hosszú é-s ragban és képzőben megvan az é>l változás, és a tőszókban is általános. Tehát, ha az általános fejlődést a nyelvtörténet a XI— XVI. századokba helyezi, azt kell következtetnünk, hogy a kürti nyelvjárásban az említett századok első felében megindult az í>í változás, és ez által a fonémek szerepet cseréltek. Az é>í változás nemcsak a tőszókban és a ragokban ment végbe, hanem a családnevekben és egyéb tulajdonnevekben is (lásd pl. Kasnék> Kasnyik). Mivel az é>í és é>é változás befejeződött, és más hang nem fejlődött e-vé, az è főném kipusztult. Ez egyformán van a köznyelvben és a kürti nyelvjárásban is. Ezáltal a hosszú magánhangzók rendszere háromszögűvé lett. A hosszú nyílt ë fonómként megmaradt a középső palóc területen, ezért ott a hosszú magánhangzók rendszere négyszögű. Az ilyen fonémrendszerben az č-nek megfelelő hosszú párja á, s ez a hang a háromszögű rendszerekben párnélküli. A hosszú é-nek néhány esetben rövid i felel meg mind szótövekben, mind ragokban. A szótövek é^'i megfelelésének lélektani oka van. Az é ^ i megfelelés leggyakrabban a személyragozás egyes harmadik személyében fordul elő: hitébe é>l>i: hitibe (1. Für I., Az f-zés 93). i A hosszú i a rövid i-nél szűkebb ajaknyílással keletkezik. Képzésekor a száj szélei legtávolabb vannak egymástól. Az í
