Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
26 Davczi Villebald egy ilyen kombinatorikus változata van: a. Ez úgy képződik, hogy a nyelv apicalis és coronalis része alacsonyabban fekszik, mint az a helyzetben, szádalak keletkezik, vagyis az ajkak formája igen kevéssé közeledik az o helyzet felé. A szád szűkülése azért sem lehet erős, mert a nyelv majdnem a helyzetben marad, az ajkak előbbrehúzódása pedig függ a nyelvállás magasságától. Az a fonémnek nincs annyi kombinatorikus változata, és így nem oly tarka a kürti nyelvjárás, mint más palóc vidékeken vagy pl. mint a szomszédos Szölgyénben. Az a-nak a már említett szókezdeti, szóbelseji és szóvégi alig észrevehetően eltérő képzésű variánsain kívül az egy zárt hosszú ä a kombinatorikus variánsa, amelyről bővebben lehet szólni. Az ä kombinatorikus variáns előfordul minden helyzetben (szókezdeten, szóközépen és szóvégen), amikor utána azonszótagú -l vagy -r következik az etimológia szerint, vagy amikor a kürti nyelvérzék úgy érzi, hogy az irodalmi nyelvben, tehát a szó etimonja szerint -l vagy -r van, jóllehet téved: gërëndü, gërëndalok, burúvä, búréval : borulva. így tehát az 5 változat nem az á-ból származik, hanem az a főném megnyúlása és zártabbá válása: gyenge ajakosítása. Amikor az al hangpár helyén ä változatot hallunk, nagyon is hajlandók vagyunk arra, hogy ezt a hangváltozást pótlónyújtással magyarázzuk. De ha alaposabban megfigyeljük az a és l hangok viselkedését, rájövünk, hogy tévútra vezetett bennünket a pótlónyújtás, amelynek gyakori alkalmazása a kürti nyelvjárásban valóban szolgálhat alkalmul ilyen tévedéshez. Hogy az ä nem mindig aí-ból származik, arra nézve több bizonyítékot lehet felsorolni. E célból vegyük sorra a következő szavakat: talpüli, talpüjja és arra. 1. A talpal! igét lehet talpa változatban is hallani. Hogy a talpalt formában az ä nem al összevonása, azt első pillanatra látjuk, hiszen l helyett -ll-t ejt a kürti nyelvjárás. Tehát csak az a megoldás marad hátra az ä változat fejlődésének megmagyarázásához, hogy -1 előtti helyzetben megnyúlt és zártabbá lett az a főném. 2. A talpüjja esetében szintén látjuk az a : ä változatot, de tapasztaljuk azt is, hogy az l nem veszett el, mert a tárgyas ragozás -ja ragjának j'-je megkettőződött, mégpedig 1-nek a )-be való olvadása által; tehát itt van a pótlónyújtás, nem az al : a-nál. Itt ismét az lehet a következtetés, mint az előbbi esetben: az a hang j (vagy ha származását nézzük: 1) előtt megnyúlt és zártabbá ä lett. 3. Az arra szó ä-jánál az 1 soha nem szerepelt, és mégis a : ü változat van. Tehát mint ott az 1-nél, itt is a szomszédos r-ben kell keresnünk a hangváltozás fonetikus okát, jóllehet az r nem veszik el. Megjegyzem, hogy r előtt a^ä megfelelés nagyon ritkán fordul elő: amarra (vö. 15, 16); de:
