Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
Szűz szent Apollóniához fogfájók szószólója hoz. Fogfájóknak orvoslója, Nyavalyások szószólója. Istennek kedves leánya, Üdvözlégy Appollonia! Nyerdmeg nekünk szolgáidnak, Hogy fogaink ne fájjanak, Más nyavaják se árcsanak. Ez célja imádság unknak Könyörögjünk. Úr Isten! kinek tiszteletére szűz szent Apollónia vértanú, fogai, kiütettésének keserves rettenetes fájdalmait szenvedte, add kérünk, hogy kik ő róla ájtatossan megemlékezünk, fogaink fájdalmaitól megmenekedjünk, és e nyavás élet után az örökkévaló hazának örömébe vittesünk a mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen. A történet. Régen hajdanába élt egy jámbor pap, aki hallott egy jajgató egykor egy erdőn lovagolván keresztül, hallott egy jajgató szózatot, kiáltást, és panaszokat; mindazáltal semmit se látván, tovább lovagolt; azonban jajgatva kiáltot a szózat; Kegyes atya! az Istenért kérlek téged áljmeg! A pap gondolkozott; megáljon e vagy se? de mivel a szózat Istenre kérte tehát megállott, hisz azzal semmitse .... Megállt tehát; megállt tehát a szózat még közelebb érkezett és akkor kérdezte ki legyen Én - felelte a szózat - egy kinlódó lélek vagyok és örökre elkárhoztam volna, de valakihez egy imádságot imádkoztam és azzal jutottam a purgatóriumba; ha azt imádságot mindennap csak egyszer imádkoztam volna soha semmi kinokba nem estem volna, azonfölül ezt az imádságomat egy emberrel se közöltem, hogy igy valaki megtanulhassa, és úgy mint én, imádkozhatta volna, azért kellett oly sokáig kínlódnom, mert gondatlanságból senkit se tanítottam reá; és valóba ki ez imádságot
