Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából

23. kép: Leveles tragacs. Kürt. 12. Körömfa: sem az 1941-es, sem a 20. század végi kutatások nem mutat­ták ki ismeretét a kürtiek körében. 13. Teherhordó ponyva: Helyi elnevezései: abrosz’, ’hamvas’. A földre te­rítve „belerakják a szállítandó terhet, a négy csücskét összefogják és félvállra vetve viszik”. „Régen használják, eredetéről nem tudnak.” 14. Batyu: 1941-ben a kötőszalag nélküli ’batyu’-t sikerült Danczinak Kür­tön adatolnia. „Munkába, vásárba, keresztelőbe” hordták. „Ez utóbbi mindig ritkább.” Használói a nők, „10-12 éves kortól, a menyecskék sem kivételek”. Eredetére, elterjedésének idejére nem talált adatokat. Az 1980-as években realizált kutatás alapján úgy körvonalazódott, hogy a batyuzó lepedőnek két fajtáját különböztették meg: a durvább vászonból ké­szült ‘hamvas’-t vagy ‘ponyus’-t (tulajdonképpen ez a Danczi által rögzített 13. típus), illetve a finomabb, pamutos vászonból szőtt ‘abrosz’-t. Az utóbbit a nők elsősorban vásárba, piacra menet használták, illetve a határban dol­gozóknak abban vittek élelmet. Durvább változatait a férfiak is alkalmazták a ház körüli, főleg az állatok etetésével, almozásával kapcsolatos munkáik során, általában ezeket 30-100 cm hosszú, a négy sarkára erősített kötősza­laggal (’köre’) látták el (lásd részletesebben: Liszka 1989a, 139-141; Liszka 1992, 52-53).

Next

/
Oldalképek
Tartalom