Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából

Zsáknak való kóc-ból 1 rőfhöz kell 2 pászma. Az ünneplő gyatyát tizénnígyes vászonból varrták. A kötőnek (kötél) való kócot gai mózzák. A gaimó részei: a nyele, és a pérgőie.

A szövőszékén történik a szövís. amit a takács vagy szőcs végez. A szövőszék részei: 4 láb, 4 mellíkódá. a különböző dorongok: főfonádorong. melldorong, vászondorong, a vásznat húzó nagykerék, más kisebb kerekek, hankalík, ezen a csigák forognak, egy sodrófa, 5 darab 2 centes (vastag) páca (pálca), síkár (gömbölyű rúd), a szerszám a lyukkal és a bordák. A vászon szálát inának mondják. Szükséges még a kölönc, a lapocka és a vetéllő. A fonalat az orsóknál gomboiítón (gombolyítón) gomboiagba (gombolyakba) gomboiítiák a duda segítségével. A gombojag közepébe diót tesznek, ez a takács nválazóia.

e) Szőllőmüvelés

A szőllőt tavasszal nyittvák, azután következik a ződkapállás (zöldkapálás), majd vonnvák (vonják) vagy horóiiák (horolják = sekély kapálás) háromszor. Közben többször kötözik és permetézik. Amikor a fölösleges kocsokot (kocsokat) és hónai jakot (hónaljakat) letépik. A szőllőfejek megérése után van a szüret. A csömbők kis szőllőfej vagy a fejnek egy része. A bénge az, amit a szüretelők észrevétlenül ott hagynak és azt joga van bárkinek levenni (a szegények járnak béngéznyi). Szüret után a szőllőt befégvik (fedni) és kínegézik (kéneg). Szüretkor a szőllőt puttonyba hordják a pincébe és a kádba öntik, ahol letörik. így keletkezik a must. Az összetört szőllőfejeket a sutyúba (prés) rakják, a levét kisutyúiiák és ebből lesz a csëngër (kapásbor). A sutvulás után maradt szőllőcsupka és szőllőszémek haja a térkő, ebből készül a térkőpálinka. A mustot lévőn át öntik a hordóba, és amíg ebben a hordóban van, addig az ágyán van. De télen lëfeitvik (másik hordóba engedik át) úgy, hogy az üres hordó iukára (lyuk) teszik a lévőt és ebbe öntögetik a bort a fickóval vagy fértával (fertály). Alakjuk hasonló, de a fertá nagyobb. A lëfeitëtt bor után marad a söprő, ebből készül a söprőpálinka.

(Kézirat a Pannonhalmi Bencés Főapátsági Könyvtárban)

♦