Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
Népnyelv 159 a növényekben gyönyörködő népfla, s valami természetfeletti titoknak tartja, hogy nevűk előtte ismeretlen: „Fűbe, fába háttá az Isten az orvosságot. Ki tunná minnek a nevit?! Ezer-milijóféle van! Ojan szípek, mikor ki vannak nyívá! ügy elníszkelëm! Mindent hagy a jó Istem maga után. A jó Isten néni háttá jezëkët a gazokot lëjlrnya, azí nëm tugygyuk a nevit.“ Tehát az előtte megnevezhetetlen gazt is jóismerősként fogadja: „Óh, észt ösmerem, tjén sok van. Ez gaz!“ Némelyiknek olyan szép virágja van, „hoty kár írtük, hogy nëm orvosság". Egy haszontalan gazt tartva kezében, így gondolkodik: „Ki tunná ja nevit? A jó Isten nëm írta rá. Ezëk nëm számossak (nem számítanak) a világhó.“ A szúrós gazok az ördögé.— Az állandóan erdőn-mezőn élő pásztor minden növényről meg tudja mondani, hogy hol, melyik fa platt, az erdő melyik sarkában van, mikor nyílik, milyen a termése, hol nő nagyra vagy kicsire, a tehén lékanyarítja-e nyelvével vagy kikerüli, mire használják stb., de körülbelül csak felének tudja a nevét, mert — amint mondja — nines is olyan ember, aki mind ismerné. A harmadik osztály a fűvek csoportja. Ügy jellemezhetnek ezeket laikus módon, hogy nincs levelük, mert ha az ember csak ránéz egy jó kaszáló rétre és nem vizsgálódik, az a benyomása, hogy minden szál fű külön áll, azaz a fűnek minden levele külön növény. A füvek között ismét van két nagy csoport a kürti elnevezés szerint: erdeji szína, illetőleg sarjú és temető szína, illetőleg sarjú. A szína több fűfélét magába foglal, de mivel nagyobb mértékben nem térnek el egymástól, és mindezeknek csak egy céljuk van: a háziállatok és az erdei vadak táplálása, úgy elegendő egy név is. A negyedik osztály növényeinek a kürti nép nem tudja a nevét, de azt a megkülönböztetést tudatosítja, hogy sem nem fűvek, sem nem gazok. Gyűjtésünkben az ilyen növényeknél a népi név helyett kérdőjelet teszünk. Közlésünkben: 1. a népi név; 2. a terminus technicus; 3. a magyar tudományos név. Az alább közölt gyűjtés egyelőre nem teljes. Leghiányosabb az őszi és tavaszi növényekben, de a nyáron gyűjthető növényeknél is van több pótolni való. Tájékoztatásul megjegyezzük, hogy Kürt (Komárom megye) a bükkösök övébe tartozik, a magyarországi flóratartományok között a dunántúli és az alföldi között foglal helyet. agacsfa: Kobinia Pseudacacia — közönséges akác. aranka: Cuscuta trifolii — herefojtó aranka. árvajányhaj, árvajáhaj: Stipa pennata — árvalánybaj. árvácska: viola tricolor — árvácska. bagjaska v. hódvirág: Nigella damascena — török kandilla. barkafa: Salix caprea — kecskefűz. bárzsing: Mentha Crispa — fodormenta. Gyomorfájásoknak a gyomrukra kötyik. bazsalicska: Ocimum basalieum — bazsalikom. Kebelibe teszi jaz ember, nos ha fáj a gyomra, meggyógyúl. bazsarúzsa: Paeonia officinalis — piros bazsarózsa. betyárkóró: Eŕigeron eanatlense —- betyárkóró. bíkaszappan: Anagallis arvensis — közönséges tikszem.
