Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
2.3. Szövegmutatvány a kürti nyelvjárásból 100 Nyelvjárások megterhelésének módosulását vonja maga után. Különösen tág tere van a hangtani hatásnak a kétnyelvűség esetében, amikor az egyik társadalomnak vagy legalábbis a társadalom egy részének két artikulációs bázisa van. A moldvai csángóknál a kétnyelvűség, különösen a nagyon régi településeken s itt is elsősorban a férfiak körében gyakori. 6. Végül vessük fel azt a kérdést is, hogy a szókészletet ért hatás válhat-e szerkezeti ha tások közvetítőjévé vagy sem. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy nem. Ha a román kölcsönszóknak hangtani szempontból való hasonulására igen erős román nyelvi hatás esetén nem is kerül sor, a beilleszkedésnek feltétlenül meg kell történnie nyelvtani, elsősorban alaktani szempontból. Ez mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy a csángó nyelvjárásba került román kölcsönszók beilleszkednek a megfelelő szófajkategóriába. Ha névszók, elveszítik román nyelvtani nemüket, egyik vagy másik deklinációhoz való tartozásukat, s a névszókra jellemző nyelvtani kategóriák minden esetben magyar formakészleti elemek és nyelvtani eljárások segítségével jutnak kifejezésre. Az igék hasonló módon beilleszkednek a magyar nyelv egyetlen igeragozási rendszerébe (a román nyelvben tudvalevőleg négy igeragozás van), s alkalmassá válnak alanyi és tárgyas személyragok felvételére. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nyelvtani szerkezet terén a román nyelv hatása egyáltalán nem érvényesül. Román szerkezeti hatások a moldvai csángó nyelvjárásban is kimutathatók, azonban ezek jelentéktelenebb, a nyelvjárás nyelvtani rendszerét alig érintő, főleg a mondattan körébe tartozó hatások. E hatásokat azonban már nem egyes szók, hanem szókapcsolatok és mondatfűzési módok közvetítik, s így tárgyalásuk nem tartozik e cikk feladatkörébe. Márton Gyula Szövegmutatvány a kürti nyelvjárásból Az itt közölt nyelvjárási anyagot 1941 augusztusának második felében gyűjtöttem Kürtön (Strekov, Nové Zámky-i járás, Szlovákia). A község lakosságának egy része azóta kicserélődött. — A tartalmi egységet alkotó szövegrészek fölé címet írtam, hogy a szöveg megértését megköímvítsem. 1. Két gazda beszélgetése a háborús gazdálkodásról: — Hasas_ez^a tehén? — Vontabba görcs! Nem költött, hogy ^ejjen. A píszt senki e nem fogyaszthatja. Inkább gabona termett vőna több! Hét holdo lett huszonhárom^jmétë.r búza. Négy vem ^métert özeidén nem hallanyi senkiné. — Sógorékná gaz^Jészi_még^a fődet. însigës kinyeret annak a^szegíny^embernek, de azí: ha híU^a^Jiaza, mennyi kő; ha kír^a^Jiaza, annyi kő. 2. A gazdasszony gondjai cséplés idején: Jtt^ez^a gyerek^is^Jé! Nem lehet ezen semmit v'énnyi! Ember^_még nincs a munkáhó. Égy^jvót^a kíviné, osztám^még asszonnípek. M'égőtünk^kéty ^tyúkot, vizekét kíszítéttem be^ji^a^jzasztakhó. A Péter nálunk vöt a láncí, osztámmég begyütt^,az^_eggyes kisefájí. Ekirte^ji^a^zökrököt, mer^úgy^akar gípenyi kocsivá. Osztá kérdem szülétű: ekkora tába élig^a^jvocsora? Mek^káposztás^tészta jó^i^i lenne? Szerinte, azí bizgn^nëm^mêgy^Jê napszámos. Danczi József: Szövegmutatvány a kürti nyelvjárásból. Magyar Nyelv 52 (1956), 100-101. p.
