Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)

V. Szlovákia városai 1993 után

A geopolitika hatása a városhálózatra

12. ábra A városodás mértéke az egyes járásokban

Forrás: Štatisticky úrad SR, Pozsony

Az egyes közigazgatási egységek városodottságát mutatja a 12. ábra. Pozsony és Kassa 100%-os városodottsága érthető, sőt a szlovák közigazgatás ezt a két várost még további járásokra bontja.

11 olyan járás van az országban, ahol a városi lakosok aránya 60%nál nagyobb a körzeten belül. Besztercebánya, Poprád, Turócszentmárton mint 60 ezernél népesebb városok esetében ezt a helyzetet el is fogadjuk, valóban ők körzetük vezető városai, viszont a 18 160 fős Miava, vagy a 10 662 fős Selmecbánya esetében csak a kis méretű járás belső népességi arányai miatt kerültek ebbe a csoportba.

24 járásban 50% fölötti a városi népesség aránya, ide olyan nagy városok tartoznak, mint Eperjes, Zsolna, Nyitra, Nagyszombat, Privigye, Trencsén. Itt is megtalálhatjuk az ellentétet, mert a 6616 fős Mezőlaborc csak a kis népességű járás miatt tartozik ebbe a csoportba.

17 járásban 40% fölötti a városlakók aránya. Ezek között is találunk nagy városokat, mint például Érsekújvár (62 641), Léva (55 525), vagy Nagymihály (53 970), illetve kisvárost, mint a 9354 lakosú Korponát.

18 járásban 12-40% közötti a városlakók aránya. Ebbe a kategóriába tartozik a nagy területű Dunaszerdahely járás 44 894 fős városi népességével, ahová a névadó körzetközponton kívül Somorja és Nagyme-89