Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
IV. Szlovákia településszerkezete
Szlovákia településszerkezete- Több mint 30 város lépje át a 20 ezres lakosságszámot. • A városfejlesztést a 13 jóváhagyott városfejlesztési régióban kell megvalósítani. Az irányelvek a várostengelyt határozták meg mint olyan területet, ahol intenzív városfejlesztés valósítandó meg (városrégió) a lakófunkciók magas tömörülésével (lakás, termelés, közlekedés, ellátás). Emellett megjelölték a Kisalföld és a Kassai-medence közötti melléktengelyeket is. Az 1960-as közigazgatási reform után az 1968-as föderációs berendezkedés módosított a szlovák államigazgatási beosztáson. Eszerint önálló kerületté (kraj) vált Pozsony is, illetve az időközben megalakított öt járással együtt Kassa is önálló járási rangot kapott mint nagyváros. Ezzel a járások (okres) száma 37-re emelkedett. Ehhez képest 13 városfejlesztési régiót jelölt meg a kormánydöntés azzal az elhatározással, hogy mindegyikben egy város kap elsőbbséget a fejlesztésben, mellette a járási központok az ún. gazdasági és lakóövezetben, agglomerációban fognak fejlődési lehetőséget kapni, mintegy előkészítve az államigazgatási egységek további koncentrálását. A 13 városrégió lakossága az 1970-es években az ország lakosságának 50,2%-át jelentette. Az irányelv szerint 2000-re a lakosság 72,2%-nak, 4,3 millió embernek kell itt élnie. A városfejlesztési régiók és a gazdasági- és lakóövezetek mellett harmadik típusba soroltak 27 ún. pontvárost, amelyeknek nincs különösebb kapcsolata a környező településekkel, valamint 14 további várost különleges funkciókkal (kiemelt települések városi joggal, valamint gyógy- és pihenőfunkcióval). Ez a kategorizálás azzal a következménnyel járt, hogy a szolgáltatások tervezésekor nem a helyi és a környező lakosság igénye alapján, hanem a besorolás szerint határozták meg a fejlesztéseket. Az irányelvben azt tervezték, hogy az első csoportba sorolt 6 város közül ki fog emelkedni a három szlovák kerületi központ, és azokból egyenként 300 ezer főnél nagyobb létszámú metropoliszok képződnek. Ezt a szerepet szánták Pozsony és Kassa mellett Besztercebányának. Kassa tulajdonképpen az 1960-as évektől számít olyan városnak, amellyel a szlovák politikának távlati céljai lettek. Addig egy volt az elhanyagolt kelet-szlovákiai városok között. Fejlődésében a 19. század városversenye hozott hanyatlást, amikor Miskolc átvette a gazdaságban, kereskedelemben, közlekedésben stb. játszott központi szerepét. Kassa évszázadokon át tartó regionális jelentőségét elsősorban a természeti körülményeknek köszönhette, mert eltérő tájak kereszteződősében fekszik. A Hernád-völgy búzatermő alföldies tája itt váltódik át az északi er74
