Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)

IV. Szlovákia településszerkezete

A (cseh)szlovák honfoglalás fontosabb lépései

a magyar nemzetiségű déli sáv városait, mégis, a szlovák nemzetiségűek aránya 63,46%, szemben a magyarok 42,59%-ávai.

Ezekben a városokban is magas az egyéb nemzetiségűek aránya, közülük a legmagasabb a cigány nemzetiségűek száma (6032 fő), őket követik a csehek (2841 fő), az ukránok (296 fő). Itt is magas a választ nem adók száma, 5001 fő.

A két tábla {20. és 21. táblák) kitüntetett fontossága abban is megmutatkozik, hogy rávilágít, a szlovák honfoglalás műve sikeresen teljesült. Az új ország súlyponti városai és a hajdani Magyarország Felvidéken elhelyezkedő súlyponti városai teljesen új mintázatot képviselnek. A földrajzi eltérés - a délre futó folyók középső és északi völgyeiben helyezkednek el azok a városok, amelyek az új államban központi szerepet kaptak - tartalmi eltérést takar. Az 1918 után fejlődésnek indult, szándékos fejlesztéssel az első szakaszban politikai (1918-1945), a másodikban ipari (1945-1989), a harmadik napjainkban is tartó szakaszban (1989-) szolgáltató, üzleti, a modernizációt képviselő, magasan képzett szakemberekkel telített városok alkotják az új ország új városszerkezetét. Ez az új városhálózat gyakorol vonzást a távolabb fekvő, elsősorban a hosszú déli határ mentén fekvő, jóval fejletlenebb, gazdasági szerepüket illetően sokadlagos fontosságú városokra, és ezek az új városok gyakorolnak vonzást az ország középső és keleti elmaradott részein fekvő településekre, városokra is. Ez a földrajzi elkülönülés, ez a városszerkezeti elkülönülés régiós elkülönülést bizonyít. Létrejöttek fejlett és létrejöttek hátrányos helyzetű régiók az országban, amely regionális tagoltság már az új országban, az új városszerkezet talaján alakult ki. A jelenlegi súlyponti városok biztosítják a vonzást, az emberek, a munkavállalólak, a tőke áramlási irányát. Pozsony és Kassa végpontjain lévén ennek az új városszerkezeti ívnek, részben indítói, szervezői, vonzást kibocsátó központjai az új városszerkezetnek, részben magukban rejtik és gyakorolják is már saját vonzerejük más országok felé sugárzását.

Az ország régióvá fejlesztése sikerrel járt.

IV.3.3. A gazdaság cseh érdekek alá rendelése

Az államfordulat elszakította a Felvidéket addigi gazdasági kapcsolataitól. Az új hatalom a szlovákiai gazdasági életet új piacok, a Morván túli országrészek felé fordította. Viszont nem tett semmit azért, hogy a 19. századra kialakult peremhelyzetét, elmaradott gazdaságát megvédje az erős cseh gazdaság versenyétől. Emiatt az erős cseh-morva-sziléziai tő57