Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
IV. Szlovákia településszerkezete
Szlovákia városszerkezete IV. 2. Szlovákia városszerkezete A mai Szlovákia városszerkezete döntő mértékben a két világháború között alakult ki. 1910-hez képest 1930-ra majdnem kétszeresére nőtt a városok száma. Ehhez a növekedéshez nem is kellett az évszámok alapján adódó 20 év, mert nem fokozatos fejlődésről, változásról volt szó, hanem az új állam gyors hatalmi döntéséről. Az új államhatalom a közigazgatási rendszer megváltoztatásával törekedett saját hatalmának kifejezésére. Az ekkor létrehozott városállomány ugyan tovább növekedett számszerűen, de az üteme már lassúbb lett, 2001-re sem duplázódott meg a városok száma az 1930-ban kimutatott 77 városhoz képest. 15. táblázat A városok számának és népességének változása 1910 és 2001 között 1910 1930 1950'1980 1991 2001 A városok száma, db 39 77 91 84 136 136 A városok népessége, fo 481184 902953 1048219 2205711 2933088 3010162 A népességnövekedés aránya, %-187,6 116,1 210,4 133,0 136,5 A városok átlagos népessége, fo 12713 13506 13464 25671 22008 21987 Forrás: KSH Budapest, Štatisticky úrad SR, Pozsony A városállománynak ilyen radikális megváltoztatása az új politikai hatalom államalkotó céljait tükrözte. Saját elképzelései szerint, az addigi hagyományok elvetésével törekedett az új állam új központi helyeinek megteremtéséhez. A történelmi Felvidéken már a 19. században lezajlottak azok a gazdasági változások, amelyek az évszázadok során kialakult városszerkezetet gyökeresen megváltoztatták. Lehanyatlott a hajdani bányavárosok csillaga az ezüst- és az aranyércvagyon kimerülésével, a vasérc- és a szénlelőhelyek a Gömöri-hegységben szintén kezdtek kimerülni, ennél délebbre, Salgótarján és Ózd-Putnok vidékére húzódtak le ezek a tevékenységek, maguk után vonva a feldolgozóipart is. 1867 és 1918 között a dualista állam megkezdte a Felvidék közigazgatásának átszervezését. A 186 mezőváros közül 40- et rendezett tanácsú, mai kifejezéssel élve járási jogú várossá neveztek ki, * Az 1950-es adat forrása: Štatistický lexikon obcí ČSSR 1982. A város fogalmának törvényi meghatározása csak 1991 óta létezik, ezért a továbbiakban a város statisztikai egységként és nem mint jogi-közigazgatási fogalom szerepel (Slavik 2000). 45
