Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
IV. Szlovákia településszerkezete
IV. Szlovákia településszerkezete A többségében szlovákok által lakott magyarországi települések akkor váltak politikai értelemben fontos tényezővé, amikor a pánszláv eszmeiségjegyében a cseh politikusok saját törekvéseik megerősítése érdekében kezdték a szlovák nép egyenjogúsítását is fölvállalni. Ennek a politikának a helyességét az 1920-as békeszerződés igazolta. Masaryk volt az, aki észrevette, hogy a Palacký által hirdetett ausztroszláv egyenlőségeszme helyett a nagyhatalmi logika alapján kell a csehek és a szlovákok számára területeket követelni (jelentős gazdasági élettér, katonailag jól védhető határok), amely követelések megértő fülekre találtak a békediktátumokat létrehozó nagyhatalmak körében, hiszen az ő területszerző logikájuknak a tükörképe volt. Csehszlovákia létrehozásával világossá vált, hogy a szlovák nemzettéválás olyan lassú folyamat volt, hogy Szlovákia önrendelkezése föl sem merült az új állam szervezetének kialakításakor. „Szlovákia odacsatolt terület szintjére jutott, annak minden államjogi következményével együtt” (kiemelés az eredetiben: Zelenák 2002). A települések, köztük a városok kialakuló rendszere az új, egységes állam építésének általános igényei szerint formálódtak és nem a szlovákok helyi, saját igényei szerint. A szlovák érdekek az egységes csehszlovák érdekeknek alárendelten valósultak meg. Az önigazgatás feloldódott az új állam demokratikus parlamenti (törvényhozói) és igazgatási (végrehajtói) működésében, amely a többségi szavazás elvének gyakorlásával elfojtotta, azaz egyszerűen leszavazta a kisebbségi, köztük a szlovák igényeket is. A rendszer torz volta nyilvánult meg abban, hogy Csehszlovákia politikai tagozódása nemzeti alapon, nemzeti pártok formájában valósult meg, ami magában hordta az új állam szétesésének lehetőségét. Ennek a jelenségnek a közigazgatásra gyakorolt hatását a szakirodalom föltárta (Kocsis 2002). Egy ország településszerkezete sok tényezőtől függ. A legfontosabbak közé tartozik a földrajzi helyzet, a természeti viszonyok, a történelmi fejlődés, a népesedési viszonyok. Szlovákia esetében kiemelkedő befolyása van a településrendszerre a természeti viszonyoknak és a földrajzi 35
