Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VII. Városok a magyar-szlovák határ mentén
Városok a magyar-szlovák határ mentén lósítani akart szándékait öntötte formába. Az alapszerződés gyors megkötését külpolitikai érdek kényszerítette ki. A francia elnökválasztási kampányban az aláírás tényén keresztül bizonyította a leendő francia elnök külpolitikai rátermettségét. Az előkészítetlenséget bizonyítja, hogy az alaptörvény elsősorban a kisebbségi ügyekre összpontosított, és hamarjába bevett olyan európai tanácsi ajánlást is, amely a kisebbségek területi autonómiájához való jogát ismerte el. Erre az akkori szlovák politikai közvélemény nem volt felkészülve és ezért viharos vitákat váltott ki. Nehezítette továbbá az együttműködést az is, hogy az alaptörvény túlhangsúlyozta az együttműködő közigazgatási szervek saját törvények betartására vonatkozó elvét, és ez meg is valósult, mert a szlovák törvények nem adtak lehetőséget a tényleges közös tevékenységre. 1998-ban a szerződés felfrissítésével törekedtek megmozdítani a holtpontra jutott együttműködést. Ezt követően a 2001-es szerződés hozta létre az addig legszélesebbkörű együttműködés lehetőségét. Elvi jelentősége volt annak kimondása, hogy a két fél az együttműködés állami és önkormányzati résztvevői számára ugyanolyan feltételeket biztosít, mint amelyekkel a saját országukon belüli együttműködésük során rendelkeznek. Az együttműködés ösztönzésére pedig 15 pontban külön-külön fel is sorolták azokat főbb területeket, ahol kölcsönösen szorgalmazni kell az együttműködést. Ilyen a település- és regionális fejlesztés, a határ menti térség ökoturisztikai hasznosítása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a gazdasági vállalkozások, beruházások, munkahelyteremtés elősegítése, a mezőgazdasági fejlesztés. Külön pontokban kapott figyelmet a közszolgáltatások összehangolt fejlesztése, mint például az egészségügyi intézmények kihasználása a szomszédos térségben élő lakosság számára. Mivel a sokágú szolgáltatások megvalósításában különféle szervezetek részvételével számoltak, felsorolták a támogatandó szervezeteket. így emelte a törvény az államigazgatási szervek mellé az önkormányzatokat, a civil szervezeteket és az alapítványokat más közhasznú szervezetekkel együtt, a gazdasági vállalkozásokat és a költségvetési intézményeket. Külön cikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy a felsorolt szervezetek külön engedélyezési eljárás nélkül, pusztán a törvények betartásával önállóan és szabadon léphetnek egymással kapcsolatba. A törvény arra is gondot fordított, hogy létrehozza a „Határon átívelő együttműködést szolgáló Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottságot“. A szakterületeket számba véve 11 kormányközi vegyes bizottságot állítottak fel. Számuk 2001-ben bővült 12-re, az önkormányzatok határon átnyúló együttműködését segíteni hivatott bizottság felállításával. 148
