Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)

VII. Városok a magyar-szlovák határ mentén

Városok a magyar-szlovák határ mentén lósítani akart szándékait öntötte formába. Az alapszerződés gyors meg­kötését külpolitikai érdek kényszerítette ki. A francia elnökválasztási kampányban az aláírás tényén keresztül bizonyította a leendő francia el­nök külpolitikai rátermettségét. Az előkészítetlenséget bizonyítja, hogy az alaptörvény elsősorban a kisebbségi ügyekre összpontosított, és hamar­­jába bevett olyan európai tanácsi ajánlást is, amely a kisebbségek terü­leti autonómiájához való jogát ismerte el. Erre az akkori szlovák politikai közvélemény nem volt felkészülve és ezért viharos vitákat váltott ki. Ne­hezítette továbbá az együttműködést az is, hogy az alaptörvény túlhang­súlyozta az együttműködő közigazgatási szervek saját törvények betartá­sára vonatkozó elvét, és ez meg is valósult, mert a szlovák törvények nem adtak lehetőséget a tényleges közös tevékenységre. 1998-ban a szerződés felfrissítésével törekedtek megmozdítani a holt­pontra jutott együttműködést. Ezt követően a 2001-es szerződés hozta létre az addig legszélesebbkörű együttműködés lehetőségét. Elvi jelentő­sége volt annak kimondása, hogy a két fél az együttműködés állami és önkormányzati résztvevői számára ugyanolyan feltételeket biztosít, mint amelyekkel a saját országukon belüli együttműködésük során rendelkez­nek. Az együttműködés ösztönzésére pedig 15 pontban külön-külön fel is sorolták azokat főbb területeket, ahol kölcsönösen szorgalmazni kell az együttműködést. Ilyen a település- és regionális fejlesztés, a határ menti térség ökoturisztikai hasznosítása, a közlekedési infrastruktúra fejleszté­se, a gazdasági vállalkozások, beruházások, munkahelyteremtés elősegí­tése, a mezőgazdasági fejlesztés. Külön pontokban kapott figyelmet a közszolgáltatások összehangolt fejlesztése, mint például az egészségügyi intézmények kihasználása a szomszédos térségben élő lakosság számá­ra. Mivel a sokágú szolgáltatások megvalósításában különféle szerveze­tek részvételével számoltak, felsorolták a támogatandó szervezeteket. így emelte a törvény az államigazgatási szervek mellé az önkormányzatokat, a civil szervezeteket és az alapítványokat más közhasznú szervezetekkel együtt, a gazdasági vállalkozásokat és a költségvetési intézményeket. Kü­lön cikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy a felsorolt szervezetek külön engedélyezési eljárás nélkül, pusztán a törvények betartásával önállóan és szabadon léphetnek egymással kapcsolatba. A törvény arra is gondot fordított, hogy létrehozza a „Határon átívelő együttműködést szolgáló Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizott­ságot“. A szakterületeket számba véve 11 kormányközi vegyes bizottsá­got állítottak fel. Számuk 2001-ben bővült 12-re, az önkormányzatok ha­táron átnyúló együttműködését segíteni hivatott bizottság felállításával. 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom